2010. június 29., 10:052010. június 29., 10:05
De itt van mindjárt Szerbia esete, amely tavaly – Romániához hasonlóan – ugyancsak készenléti hitelért folyamodott a Nemzetközi Valutaalapnál, és az újabb részlet folyósítása fejében most kénytelen volt befagyasztani a közalkalmazotti fizetéseket és nyugdíjakat. És a sort még folytathatnánk Írországgal, Portugáliával vagy Spanyolországgal – az ibériai állam kormánya például 15 százalékkal lefaragta a miniszterek és polgármesterek bérét, öttel a közalkalmazotti fizetéseket, amelyeket a nyugdíjakhoz hasonlóan jövőre befagyasztanak. Példa tehát akad a romániaihoz hasonló intézkedésekre, még ha ezek nem is boldogítják a hazai lakosságot. A többi bajba jutott országot azonban alapvetően az különbözteti meg Romániától, hogy a lakosság megsarcolásán túlmenően igyekeznek alternatív forrásokból pótolni a költségvetési hiányt, megpróbálják belőni a gazdaság hajtómotorját. Bukarestben mindhiába keresnénk ennek a jeleit. A mindeddig csak a lefaragásokban és az adóemelésben kimerülő szemellenzős politikát követő nagyobbik kormánypárt képtelen kilépni a Cotroceni-palota és a Valutaalap direktíváinak árnyékából, Emil Bocéknak elképzelésük sincs, hogyan kellene talpra állítani az országot. Az RMDSZ meglebegtette ugyan gazdaságélénkítő programját, ebből azonban egyelőre nem szivárgott ki több annál, mint hogy magyarországi mintára itthon is megadóztatnák a bankok nyereségét. Ettől azonban még korántsem fog feltámadni a nemzetgazdaság. Az a kormány, amely megoldásként kizárólag az adóemelést képes előrántani a cilinderből, az nem tesz mást, mint átcsoportosítja a hiánymutatókat egyik oszlopból a másikba. Azaz: zsonglőrködik a válságadatokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok