2009. január 08., 22:252009. január 08., 22:25
A kisebbségi tanácsadói tisztség mostani létrehozása alighanem az RMDSZ-nek a hatalomból való kiszorulásával áll összefüggésben. Sokan tartanak ugyanis attól Bukarestben, hogy az ellenzéki szerep a magyar közösség radikalizálódásához vezet. A tapasztalat pedig azt mutatta, hogy a magyarokat befolyásos tisztségekkel lehet kordában tartani.
Nos, meglehet, csalódniuk kell azoknak, akik e logika mentén jutottak el az államfői tanácsadó kinevezéséig. Eckstein-Kovács Péter ugyanis mindig afféle monicamacoveije volt a szövetségnek, aki igyekezett a saját fejével gondolkodni, és akit a hatalom sem szédített különösebben meg. Annak idején ellenezte, hogy az RMDSZ is társuljon a Traian Băsescu megbuktatására alakult szövetséghez, aztán a szövetség kudarca után arra szólította fel a vezetőket, hogy tegyenek egy lépést hátra. Elvei védelmében mondott le a szenátus jogi bizottságának vezetéséről is, amikor azt tapasztalta, hogy a Markó–Frunda–Verestóy-vonal nem támogatja a politikusok vagyongyarapodása ellenőrzésével kapcsolatos nézeteit. Az RMDSZ vezetői tehát aligha érezhetik, hogy általa pozíciót szereztek az elnöki hivatalban, Băsescu pedig nem számíthat arra, hogy Eckstein tisztségén keresztül pórázon tartja az RMDSZ-t. Meglehet, a többi kisebbségi szervezet sem tekinthet teljes nyugalommal és bizalommal a kinevezésre. A kisebbségvédelem ügyeit ugyanis esetükben talán még hangsúlyosabban torzítja az etnobiznisz, a vezetők hatalomféltése. Eckstein pedig már kisebbségi miniszterként betekintést nyert az ő világukba.
A kérdés csupán az, hogy Băsescu hajlandó lesz-e meghallgatni és megfogadni Eckstein tanácsait. Az államfőt körülvevő testületből ugyanis rendre távoztak a karakteres véleményt képviselő autonóm gondolkozású emberek. Ráadásul az elnökválasztásig már csak hónapok maradtak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.