2011. február 22., 11:142011. február 22., 11:14
Ez azért is fontos lehet számukra, mert új elnököt választ a kongresszus, és ha kevéssé is valószínű a forgatókönyv borulása, a személyi változások hangsúlyeltolódásokat hozhatnak a szövetség politikájában. A dokumentumnak alkalmasnak kell tehát lennie arra, hogy szombaton tetszést arasson a kongresszusi küldöttek körében.
A tetszést pedig minden bizonnyal két pontra alapozzák. A fejlesztési régiók újraszabásának és a kisebbségi törvény elfogadásának a megerősített ígérete tűnik alkalmasnak arra, hogy Emil Boc miniszterelnök tapsot arasson. Hogy a koalíció képes-e biztosítani e két törvény elfogadtatását, az már korántsem egyértelmű. A parlamenti felelősségvállalással hozott törvények sora is jelzi, a koalíció számára egyre nehezebb a rendes út. Csak árkon-bokron át képes továbbhaladni.
Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a csaliként meglebegtetett törvények sem biztos, hogy közelebb viszik a közösséget az áhított autonómiaformákhoz. A fejlesztési régiók újraszabása még jó iránynak tűnik. Ha ugyanis létrejön a székelyföldi régió, már csak a hatáskörökről kell vitát nyitni Bukarestben. Az viszont korántsem biztos, hogy jó lelkiismerettel tapsolhatnak a kisebbségi törvény ígéretének azok a kongresszusi küldöttek, akik messzebbre próbálnak előretekinteni, és a pártérdeken túl a közösség érdekeit is látják. Bakk Miklós politológus többször is figyelmeztetett arra: olyan törvényt érdemes elfogadtatni, amely továbbfejleszthető, amely egy jól átgondolt közösségi autonómiastratégiába illeszkedik. Azt is említette, ha valóban a kulturális autonómia a cél, a kisebbségi törvényt jobb lenne zárójelbe tenni. Márpedig ha nem a hosszú távú célokat szolgálja a kisebbségi törvény, úgy járhat a közösség, mint a szú, amely a tűzifába fészkel. Csak rövid ideig örvendezhet a korlátlannak látszó lehetőségeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok