2011. február 17., 11:002011. február 17., 11:00
Azért merészelem ezt a pofátlan reklámot papírra vetni, mert az utóbbi időben egyre többet hallok „számítógépfüggő” gyerekekről, fiatalokról és persze kétségbeesett szülőkről, akik szerint a csemete az életét teszi tönkre, amikor a képernyőn lóg. Nos, isten ments, hogy azt mondjam, pont jó ez így, de mikor ilyesmit hallok, mindig elfog a rémület: mi lesz, ha nekem egyszer kamasz gyerekem lesz? Tényleg hibát követek el azzal is, ha engedem, hogy rólam vegyen példát? Mert én bizony ma sem tartom magam távol az internet és egyáltalán az informatika világa által nyújtott előnyöktől. Nekem is jobb lenne, ha az időm nagy részét a szabad levegőn tölteném, de nem teszem. Többet is mozoghatnék, mint amennyit mozgok, de nem teszem. És itt lép közbe a mozgásérzékelővel rendelkező játék – nem írok márkanevet, mert többféle is van már, meg aztán nem is fizet senki a reklámért. Igaz, hogy tulajdonképpen monitor (tévé) előtt maradok, de mindjárt nem ülve, hanem állva. Igaz, hogy a valóságban egy teniszütőt megemelni is nehezen tudnék, de a távirányító mindjárt könnyebb. Igaz, hogy a tekegolyó gondolatától is kitör a frász – valahogy mindig az az érzésem, beletörne az ujjam –, de a kegyes virtuális világban nem áll fenn ez a veszély.
Na jó, ennyi dicséret után bevallok valamit. Végtelenül vicces, amikor az ember ilyesmit játszik. Forehand, backhand – gyönyörű mozdulatok, csikorog a cipő a padlón – de se ütő, se ellenfél sehol. Karlendítés, tökéletes dobás, fél kéz elöl, másik láb hátul – de se golyó, se bábuk sehol. Na ezért ennyire szórakoztató ez a játék. Komolyan kellemesebb egy lelkes havert figyelni virtuáltenisz közben, mint a legjobb vígjáték. Ja, hogy egy perccel később aztán én leszek a röhej tárgya? Nem gond, legalább másnap eldicsekedhetek, hogy nagyon fáj a karom a sok teniszezéstől.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.