2008. december 17., 11:372008. december 17., 11:37
Ekkor az állam képviselői próbálták úgy feltüntetni, hogy a Bechtel tartozik 100 millió euróval; ennyire rúg ugyanis azoknak a munkálatoknak az értéke, amelyeket újra el kell végezni. A számok közötti ellentmondások ez év augusztusában is feltűntek, amikor Călin Popescu-Tăriceanu járt a helyszínen. Az újságírók akkor is megfigyelhették, hogy a kormány és a pályaépítő illetékesei még egymás jelenlétében is eltérő adatokat mondanak. A két féltől kapott tájékoztatás alapján még abban sem lehettek bizonyosak, hogy egyáltalán mennyi jutott a költségvetésből 2008-ban a pályaépítésre.
Az ellentmondások láttán óhatatlanul is elbizonytalanodik az eseményeket követni próbáló újságíró. Azt ugyanis természetesnek tartaná, hogy a tényeknek a felek más-más értelmezést, magyarázatot adnak, itt azonban a tények tekintetében sincsen összhang. Az ellentmondásos nyilatkozatok pedig azt az érzetet erősítik benne, hogy van egy lényegi tényező, amely számára láthatatlan, amit csak a beavatottak nyilatkozatai rajzolnak ki. És mint csillagász a fekete lyuknak, ő csak az erőterét érzi ennek.
Politikai fekete lyukba botlik akkor is, amikor Theodor Stolojan kijelölt miniszterelnök visszalépését, Emil Boc kormányalakítási megbízatását próbálná megérteni. Azt látja, a felek egy fontos tény tudatában fogalmazzák nyilatkozataikat, de ezt a tényt nem kívánják vele megosztani. E rejtelmek kapcsán óhatatlanul is arra gondol, hogy azért kerülik az illetékesek a teljes nyilvánosságot, mert az vállalt vagy elnézett törvénytelenségeiket tenné láthatóvá. A nyilvánosság nélkül azonban az egész politika, az államberuházások egész rendszere a mutyizás mocsarába süllyed. Egy olyan mocsárba, ahonnan csak a tiszta viszonyok vezethetnének ki. Ezek megteremtésére azonban egyelőre nincs politikai akarat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok