2011. január 17., 10:262011. január 17., 10:26
Romániával szemben az az érv, hogy nem küzd elég elszántan a korrupció ellen, lassú az igazságügyi rendszer reformja, és a határvédelem is kívánnivalót hagy maga után. Bukarest ezzel szemben többek között azzal vádolja Párizst, hogy bosszút akar állni, amiért francia cégek romániai autópálya-építési megrendelésektől estek el. Csakhogy állítólag az történt, hogy a bukaresti illetékesek túl nagy összegű kenőpénzt kértek az illető cégtől.
Ráadául az illegális bevándorlók számának növekedésétől tartó régebbi uniós tagállamok azzal is tisztában vannak, hogy hiába a jól kiépített informatikai rendszer és a vadonatúj felszerelés, ha az amúgy nem túl jól kereső határőrök bármikor megvesztegethetők. Itt tehát inkább vagdalkozásnak tűnnek a bukaresti érvek. A magyar médiatörvény kapcsán fölmerült gyanút az táplálja, hogy a multicégek érdekeit jelentősen sértik a válság miatti különadók, amelyeket azért vetettek ki, hogy ne közvetlenül a polgárok legyenek a megszorítások szenvedő alanyai. A külföldi óriáscégeknek ez természetesen nem tetszik, és azt is tudjuk, hogy a tulajdonosaik gyakorta bejáratosak államfők, miniszterelnökök irodáiba – főleg ha azokat kampányuk anyagi támogatása révén a lekötelezettjükké tették.
Az is elgondolkodtató, hogy a bírálatok még a szöveg ismeretének hiányában hangzottak el. Ám az is tény, hogy a jogszabályban vannak valóban vitatható elemek – mint a médiahatóság vezetőjének és a médiatestület tagjainak egyértelmű pártkötődése, mandátumuk időtartama –, amelyeket a konzervatív oldal kormányra kerülésekor menetrendszerűen diktatúrát vizionáló baloldal és a hozzá kötődő, a jobboldallal szemben végletesen elfogult értelmiségiek hivatkozási alapként használnak. Emiatt a jogszabály pozitív elemei is elsikkadnak, és szakmai párbeszéd helyett rég politikai hitvita zajlik. Érvek nincsenek, csak árkok, szekértáborok, ferdítések és kinyilatkoztatások – ezért pedig nem biztos, hogy a multik a felelősek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok