2010. május 05., 10:442010. május 05., 10:44
Az internet- és tévészolgáltatóm például rezzenéstelen arccal megszünteti a szolgáltatásomat, ha az általuk kiírt határidőig nem fizetem ki a számlát, ezért nagyon vigyáztam rá, hogy időben elégítsem ki őket anyagilag. A postaládámba juttatott számla szerint április 28-áig volt időm ezt megtenni. Csakhogy április 23-án érkezett egy másik felszólítás, miszerint ha 19-éig (!) nem fizetem ki, bizony kénytelenek lesznek megszüntetni kapcsolataimat. Hanyatt-homlok rohantam a székhelyükre, hogy ne viccelődjenek, s imámba is foglaltam a kék overallos bácsikat, amiért megkönyörültek rajtam 19-én.
A kasszás nénitől megtudtam, miután kifizettem a havi bért, hogy a számlában foglalt időszakra már kifizettem az összeget, a postázással lehet valami gond, s nyugodjak meg, most már két hónapra előre is fizettem, biztos nem fogják megszüntetni a szolgáltatást. Persze mondanom sem kell, hogy mire hazamentem, az internetem tűnt el. S mivel Murphyvel is haver vagyok, mindez péntek délután történt, így pontosan három napot vártam, míg a túlfizetett szuperszolgáltatást visszakaptam. Tehetetlenségemben kiszámoltam: pontosan napi két lejt fizetek a házi multimédiáért, de sosem láttam még olyan számlát, hogy elnézést kérünk a kedves fogyasztónktól, technikai okok miatt ebben a hónapban szünetelt x órát a szolgáltatásunk, így ön is kevesebbet fizet. Azzal nyugtattam magam, hogy legalább a lakás költségei kisebbek lesznek áprilisban, hiszen fűtés is kevés volt, ráadásul egyedül fogyasztottam a vizet, a villanyt, a gázt. Ismét tévedtem.
A villanyszámla, és annak a költségszámítása biztos sokunknak okozott már bosszúságot, így már a szemöldököm se húztam fel, mikor egy előző havihoz hasonló magas összeget olvastam le a lap aljáról. Viszont a lépcsőházba kifüggesztett közköltségtől majd hanyatt estem. S nem az fájt, hogy a fűtés ugyanannyi volt, mint februárban, hanem inkább az, hogy kétszer annyit fizetek a tömbházat körülvevő zöld területért – ahová a ruháimat sem tudom kiteríteni, mert ellopják –, mint a vízfogyasztásért. Mindezek után a lakástulajdonosnak fizetett lakbért látom a leghatékonyabb kiadásomnak.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.