2010. június 17., 09:572010. június 17., 09:57
E sorok írójának már 24 éve nem adatik meg, hogy kedvenc válogatottjának szurkoljon a vb-n, és – hál’ istennek – most az sem írja át a dél-afrikai tornát, hogy az ősellenség pofáraeséséért kell imádkoznia. Azért egy hős már így is született: a rövidke szlovák történelem első vb-góljánál hibázó, új-zélandi Winston Wiremu Reid csodálatos egyenlítése megmentett két elpazaroltnak tűnt órát az oly gyorsan elfolyó életből.
Persze az utolsó percben a semmiből összejött új-zélandi egyenlítésnek nem örülhet mindenki, de amikor kiderül, hogy a 4 millió lakosú szigetországban is akadt olyan, aki legszívesebben felnégyelné hősünket, ez még a nyugodtabb vérmérséklettel rendelkező ellen-ellendrukkereket is felháborítja. Egy új-zélandi polgár ugyanis a meccs 87. percében, 1-0-ás szlovák vezetésnél 40 ezer új-zélandi dollárt, azaz mintegy 23 ezer eurót tett meg egy internetes fogadóirodánál arra, hogy marad az eredmény. A felettébb ihletett állapotba került szerencsejátékos jó tipp esetén kerek 800 dollárt (453 eurót) nyert volna a 40 ezren felül. Csakhogy jött ez a csodás Reid, aki nemcsak saját nemzete(m), hanem a teljes futballtörténelem aranykönyvébe beírta magát Új-Zéland első vb-pontját érő megmozdulásával.
A sportfogadó-iroda tenyerét dörzsölő munkatársa elárulta, ha a vakmerő játékos abban a pillanatban nem
1-0-ra, hanem 1-1-re fogadott volna, megtízszerezi merész tétjét. Ehelyett elszállt a pénz, ráadásul most az egész világ rajta röhög.
Remélem, ennek a fickónak van egy felesége, aki egy 120 kilós maori csoda, az eljátszott pénzt pedig éppen az ország rettegett rögbiválogatottja, az All Blacks javára akarta felajánlani. De ha a tradicionális maori harci táncot, a hakát mégsem járják el az árulón, csak annyit kérek, benešes eleganciával fosszák meg mindenétől, vagyonát pedig Winston Wiremu Reid egész alakos, fejelős szobrának megalkotására fordítsák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok