2011. március 03., 10:082011. március 03., 10:08
De főleg azt a demokrata-liberális alakulatot, amelyik jól tudja, hogy lassan beindul a választási kampány, az elveszett népszerűségből pedig valamicske talán még visszaszerezhető. A tegnap aláírt kormányzási szerződésben szereplő nyugdíj- és béremelés, a munkáltatás-munkavállalás jogi keretének tisztázása, a nagy vagyonok utáni luxusadók bevezetése, a munkáltatókra háruló járulékok enyhe csökkentése, valamint a fejlesztési régiók átrajzolása mind ebbe a kérdéskörbe tartoznak – és valóban üdvös volna, ha a terv nem papírra vetett malaszttá, hanem valósággá válna. Mindezek érdekében a PD-L egyértelmű támogatást kér – és biztosan kap – az RMDSZ-től és a nem magyar nemzeti kisebbségektől, cserébe nem kisebb üzletet ajánlva, mint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, öt éve vajúdó törvény elfogadását, csatolt áruként pedig az alkotmány, illetve a választási törvény módosítását. A romániai magyar nemzetközösség, illetve az országban élő nemzeti kisebbségek szempontjából márpedig utóbbiak a gazdasági érdekekkel azonos mértékben fontosak, ha nem fontosabbak. Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, illetve a nemzetiségek csoportjának vezetője, Varujan Pambuccian tegnapi kijelentései egyértelműen jelezték. Ha figyelembe vesszük, hogy az oktatási törvényt, ha nyögvenyelősen is, ha többszöri nekifutásból is, ha alkotmánybírósági hercehurcával is, de a kormánykoalícióban sikerült keresztülvinni – bár a visszarendezés Damoklesz kardja azért ott lebeg –, akkor talán megelőlegezhető a bennünket, nem román nemzetiségűeket sajátosan érintő szabályoknak a számunkra kedvező alakítása. Egyetemben a gazdasági vonatkozásúakkal. Nem egyébért, de az igazán jó és tartós üzletek kölcsönös bizalmon köttetnek. 2012-ben majd megtudjuk, hogy a hűségnek mi lesz a jutalma és mi az ára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok