2011. március 03., 10:082011. március 03., 10:08
De főleg azt a demokrata-liberális alakulatot, amelyik jól tudja, hogy lassan beindul a választási kampány, az elveszett népszerűségből pedig valamicske talán még visszaszerezhető. A tegnap aláírt kormányzási szerződésben szereplő nyugdíj- és béremelés, a munkáltatás-munkavállalás jogi keretének tisztázása, a nagy vagyonok utáni luxusadók bevezetése, a munkáltatókra háruló járulékok enyhe csökkentése, valamint a fejlesztési régiók átrajzolása mind ebbe a kérdéskörbe tartoznak – és valóban üdvös volna, ha a terv nem papírra vetett malaszttá, hanem valósággá válna. Mindezek érdekében a PD-L egyértelmű támogatást kér – és biztosan kap – az RMDSZ-től és a nem magyar nemzeti kisebbségektől, cserébe nem kisebb üzletet ajánlva, mint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, öt éve vajúdó törvény elfogadását, csatolt áruként pedig az alkotmány, illetve a választási törvény módosítását. A romániai magyar nemzetközösség, illetve az országban élő nemzeti kisebbségek szempontjából márpedig utóbbiak a gazdasági érdekekkel azonos mértékben fontosak, ha nem fontosabbak. Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, illetve a nemzetiségek csoportjának vezetője, Varujan Pambuccian tegnapi kijelentései egyértelműen jelezték. Ha figyelembe vesszük, hogy az oktatási törvényt, ha nyögvenyelősen is, ha többszöri nekifutásból is, ha alkotmánybírósági hercehurcával is, de a kormánykoalícióban sikerült keresztülvinni – bár a visszarendezés Damoklesz kardja azért ott lebeg –, akkor talán megelőlegezhető a bennünket, nem román nemzetiségűeket sajátosan érintő szabályoknak a számunkra kedvező alakítása. Egyetemben a gazdasági vonatkozásúakkal. Nem egyébért, de az igazán jó és tartós üzletek kölcsönös bizalmon köttetnek. 2012-ben majd megtudjuk, hogy a hűségnek mi lesz a jutalma és mi az ára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok