2010. március 18., 11:272010. március 18., 11:27
Lehetőséget teremt ugyanis arra, hogy ki-ki elgondolkozzék, milyen körülmények között tölthetné el büszkeséggel állampolgársága. Az identitásbeli, kulturális vonatkozásokról sok szó esik manapság. Szinte fölösleges is elismételni: az erdélyi magyar akkor lehet lojális, büszke polgára országának, ha nem érzi veszélyeztetettnek nyelvét, kultúráját, szabadságát, ha azt látja, a magyar jövő is biztosított Romániában. A büszkeségnek azonban megannyi gazdasági, politikai összetevője is lehet.
A kisebbségi magyarokban akarva-akaratlan is versenyzik a nemzeti és az állampolgári büszkeség. A nemzeti büszkeséget pedig bizonyos mértékig a magyar állam teljesítménye is befolyásolja. A történelemben volt már példa arra, hogy az elcsatolt területek magyarsága bizonyos szempontból jobb helyzetbe került, mint a magyarországi magyarság.
A két világháború között a csehszlovákiai magyarok, a késő titói években a vajdasági magyarok örvendhettek szabadabb, virágzóbb politikai, gazdasági környezetnek. Az erdélyi magyar azonban Trianon óta folytonosan azt láthatta: ebben az országban nem csak az anyanyelvét, kultúráját, identitását veszélyeztetik, de semmi sem működik úgy, mint Magyarországon. Rosszabbak az utak, gőgösebbek a hivatalnokok, alacsonyabbak a keresetek.
Az elmúlt nyolc évben bemutatott magyarországi mélyrepülés után azonban kiürülőben a nemzeti identitás eme komponense. Az a lendületes fejlődés pedig, amely Romániát a gazdasági válság előtt jellemezte, kétségkívül az erdélyi magyaroknak is imponált.
Romániának van tehát esélye büszke állampolgárokká tenni az erdélyi magyarokat. Ehhez azonban olyan világot kell teremtenie, amelyben az erdélyi magyar ember is úgy érzi: mind szellemi, mind anyagi gyarapodása biztosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok