2010. június 16., 07:202010. június 16., 07:20
Főleg annak fényében, hogy a szociáldemokrata ellenzék ugyan lelkes ügybuzgalommal buktatná meg a kormányt, ám alternatívát nem tud felmutatni – sőt a kormányzás felelősségét sem meri felvállalni, ehelyett szakértői kormányt szeretne. (Crin Antonescu liberális pártelnök kijelentését, miszerint húsz százalék körüli támogatottságú pártja hajlandó lenne egyedül is vállalni a kormányzást, tekintsük inkább az esélytelenek tét nélküliségből fakadó nyugalmával magyarázható hetvenkedésnek). A két héttel ezelőtti magyarországi események – amikor a Kósa Lajos és Szíjjártó Péter által tett, az ország siralmas gazdasági helyzetéről szóló kijelentések nyomán a tőzsdei befektetők bepánikoltak, ennek nyomán pedig a forint árfolyama is megrendült – jól mutatják, mi történhetett volna, ha a magyarországinál immár elkeserítőbb gazdasági helyzetben lévő Romániában még a kormány is megbukik, szertefoszlatva a reményt, hogy a válságból való kilábalás egyáltalán elkezdődhet. Így viszont most nőhet az ország iránti bizalom.
A másik, a strasbourgi parlamentben meghozott döntés nem a befektetők, hanem az európai politikusok bizalmát és elismerését jelzi Tőkés László és az egész régió iránt, egyúttal az őt javasló Fidesz néppárton belüli befolyását is illusztrálja. A javaslatot mindemellett Tőkés érdemeinek elismerésén túl vélhetően az is motiválta, hogy az alelnöki tisztséggel megszilárdítsák a magyar kormánypárt első számú erdélyi partnerének tartott politikus pozícióját az RMDSZ fő vonulatával szemben. Ettől azonban a tény még tény marad: Tőkés alelnökké választása nem az RMDSZ-nek, és nem is csak a romániai magyaroknak adott „ajándék”, hanem általa az összmagyarság és a kelet-közép-európai régió is hangsúlyosabb képviselethez juthat az Európai Unióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok