2012. július 24., 09:122012. július 24., 09:12
Furcsa próbálkozásnak tűnhet néhány nap alatt mindent kibeszélni, kiindulva a legfrissebb, sorsunkra közvetlenül kiható történésekből, és eljutva egészen az immár évtizedek óta megoldatlan problémákig. Ki bírja ezt ilyen rövid idő alatt megemészteni?! Kezdve a feszült romániai politikai helyzettel, a könnyített honosítás adta jogokkal és kötelezettségekkel, a magyar felsőoktatás, a szórvány, vagy a magyar egyházi közvagyon jövőjével, hogy aztán terítékre kerüljön a gazdasági válság, a turizmusfejlesztés, a népszámlálás, az uniós támogatási lehetőségek, az egységes nemzetpolitika vagy az autonómia kérdése, Verespatak, MOGYE, Mikó-ügy… Mindez néhány nap alatt egy helyen, ott, ahol emellett számos bemutató, előadás, kiállítás, műhelymunka, játék és persze rengeteg sör, koncert és reggelig tartó buli is várja a vakmerő táborlakókat.
Nos, a kétkedőknek immár több tízezren üzenik: végig lehet, sőt kell csinálni a 23. Tusványost is. Mert ami a grillsütők füstjében, a fülledt vagy éppen viharverte sör- és borsátrakban történik, több mint egyszerű találkozás. Bő két évtizede ugyanis néhányan egy olyan biztos pontot rajzoltak Erdély térképére, amely hamar az összetartozás jelképévé vált, és ahonnan nézve minden egyszerűbbnek tűnik.
Mert a haverok bulisabbak, a barátnők megértőbbek és a politikusoknak is ember formájuk van. És ami a legfontosabb: mert ügyes-bajos dolgaink, közös problémáink, kudarcaink nyugodt szívvel kibeszélhetők egy olyan közegben, amelynek egészséges közvetlenségéből bátran erőt lehet meríteni a felőrlő mindennapokra. Nem véletlen, hogy számunkra most ez a pont a világ közepe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Látogatottsági adatok