Ahhoz képest, hogy a választást a demokrácia ünnepének is szokás nevezni, a vasárnapi megmérettetésre készülő politikai aktorokról egyáltalán nem mondható el, hogy a népfelségen alapuló politikai rendszert készülnek megünnepelni.
2016. december 07., 19:272016. december 07., 19:27
A kampány során komor arcú nők és férfiak vázolnak sötétebbnél sötétebb jövőt arra az esetre, ha nem ők és az általuk képviselt alakulat jut többséghez a bukaresti törvényhozásban és vághat bele a kormányalakítási tárgyalásokba december 12-én. A választópolgárokat elsősorban negatív üzenetekkel, pesszimista jövőképpel („meglásd, ha nem mi jövünk, mindenedet visszaveszik\") próbálják az urnákhoz csalogatni, alig találni olyan kampánystratégiát, amely a biztatásra, bátorításra fektetné a hangsúlyt. Holott egy politikai osztálynak többek között az is a feladata, hogy felrázza a társadalmat, utat mutasson az embereknek. Azt üzenje: bármi történik is, mindenre lehet megoldást találni.
A romániai magyar közösségnek a rendszerváltás óta mindig sikerült „megoldania\" a parlamenti képviseletét. Ez az elmúlt egy-két választási ciklusban már nem bizonyult ilyen egyértelműnek, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy miközben 1990-ben, az első szabad választásokon még több mint egymillióan szavaztak az RMDSZ listáira, legutóbb ez a szám 400 ezer alá süllyedt. Természetesen igazuk van azoknak, akik szerint többet is lehetett volna tenni közel 27 éves bukaresti politizálás alatt, jogosan és indokoltan merül fel sokakban, hogy az „ott kell lenni, hogy ne nélkülünk döntsenek felőlünk\" elve nem mindig igazolódott be, hiszen ennek ellenére is megszámlálhatatlanok a magyarságot sértő, jogait megnyirbáló rendeletek, intézkedések. Az is nyilvánvaló, hogy az RMDSZ és az MPP összeborulása ellenére nem tekinthető teljesnek az erdélyi magyar összefogás, sokakban megfogalmazódik a hiányérzet, mások egyik-másik jelöltben találnak kifogást, vagy általában a politikától csömörlöttek meg, és úgy érzik, őket egyáltalán nem képviseli senki.
Másrészt azoknak is igazuk van, akik szerint mivel a romániai magyarság nem rendelkezik az önrendelkezés hatékony eszközeivel, kizárólag veszítene a parlamenti jelenlét meggyengülése, esetleges elveszítése esetén. Miközben nem tartozunk azok közé, akik katasztrófát, nemzethalált vizionálnak arra az esetre, ha négy évig egy-két mandátummal kevesebbel kell beérnie az RMDSZ-nek, abban is egyetérthetünk, hogy román pártok biztosan nem fogják pótolni ezt a hiányt, és nem igyekeznek a magyarok érdekeit képviselni Bukarestben. Ott, ahol – bármennyire is nem tetszik sokunknak – a rólunk szóló döntések jelentős része megszületik.
Úgyhogy mindenkinek ezeket az érveket és ellenérveket mérlegelve kell eldöntenie, miképpen cselekszik december 11-én. A magunk részéről mindenkinek bölcs és józan döntést kívánunk, abban reménykedve, hogy bármiképpen is alakul, a magyar közösség – és ezáltal az egyén – érdekei semmiképpen sem fognak csorbulni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!