VEZÉRCIKK – Az európaiak sehol a világon nem érezhetik magukat biztonságban az utcákon, ha továbbra is úgy viselkednek, mint eddig – fenyegette meg az öreg kontinenst a teljhatalmát népszavazás révén bebiztosítani akaró, szép lassan diktatúrát kiépítő török elnök, Recep Tayyip Erdogan.
2017. március 23., 23:472017. március 23., 23:47
Akinek szavai csupán néhány óra múlva hátborzongató megerősítést kaptak. Ráadásul nem is a világ valamely eldugott pontján, hanem a nyugati civilizáció egyik szimbólumának közelében, a brit parlament mellett, ahol egy iszlamista terrorista autóval hajtott az emberek közé, majd mielőtt agyonlőtték, leszúrt egy rendőrt.
Bár Erdogan amiatt fenyegette meg és nevezte fasisztának az európaiakat, mert több nyugat-európai ország is megtagadta, hogy török politikusok a törökországi népszavazás előtti kampányrendezvényeken vegyenek részt a területükön, és nem iszlamista retorikával támadta őket, hanem a demokrácia tiszteletben tartását követelte, kijelentései mégis súlyosak. Hiszen Ankarának hatalmában áll valóban még a jelenleginél is nagyobb káoszt okozni Európában, amennyiben felmondja az Angela Merkellel kötött megállapodást, és nem fogja vissza a Közel-Keletről az öreg kontinens felé tartó áradatot, amely egyesek szerint menekültekből, mások szerint potenciális terroristákat is a soraik között tudó gazdasági migránsokból áll.
Márpedig ez katasztrofális következményekkel járna, hiszen az EU még a jelenlegi áradatot sem tudja egységesen és határozottan, egyértelmű koncepció alapján kezelni. Több tíz- vagy százezer új bevándorló pedig vélhetően teljes összeomlást okozna, hiszen ekkora tömegből még nehezebb lenne kiszűrni a potenciális iszlamista merénylőket, a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet beépített embereit.
Persze amellett, hogy kiderült, az elmúlt időszakban elkövetett nyugat-európai merényletek végrehajtásában friss „menekültek” is részt vettek, az elkövetők jó része sokadik generációs, már Európában született merénylő volt. Aki vagy a kilátástalan szociális helyzet nyomán, vagy más okokból fordított hátat az európai életformának, és csatlakozott a legbrutálisabb és legprimitívebb középkori eszméket hirdető fanatikus iszlamistákhoz.
Ezzel a helyzettel pedig elsősorban a több millió közel-keleti, illetve afrikai származású, muzulmán vallású polgárnak otthont adó francia, brit, belga és német kormánynak kell megbirkóznia. Ami a jelek szerint néha nagyon nem sikerül, bár a híradások szerint a terrorelhárító szerveknek tucatnyi merényletet sikerült megelőzniük az elmúlt időszakban. Csakhogy a helyzet egyre rosszabb – a brüsszeli polgármester épp a napokban panaszkodott arra, hogy a belga főváros összes mecsete a szélsőséges szalafista irányzat követőinek kezén van, ezért azt követelte, hogy ennek a helyzetnek vessenek véget, és az imaházak kerüljenek a kormány ellenőrzése alá.
Ha nem is ilyen súlyos, de valószínűleg hasonló a helyzet a többi, jelentős muszlim közösségnek otthont adó európai nagyvárosban is. Persze az európai civilizáció és kultúra egyik alapköve ma éppen az, hogy mindenki szabadon megválaszthatja, milyen formában gyakorolja a hitét – már ha egyáltalán akarja. Azonban az nem férhet bele a parttalan toleranciába, hogy a hatóságok eltűrjék, hogy a párhuzamos társadalmakat kialakító bevándorolt közösségek semmibe vegyék az adott ország törvényeit, az pedig pláne nem, hogy szélsőséges eszméket hirdetve a befogadók ellen uszítsanak. Az európai kultúra elpusztítását célul kitűző fanatikusok elleni harc persze nem könnyű, hiszen nem hagyományos hadseregként, nem hagyományos fegyverekkel támadnak – a londoni immár a sokadik olyan merénylet az elmúlt egy évben, amely során az elkövető gépkocsival rontott a tömegbe.
Mégis, amennyiben értéknek tekintik a nyugati, az európai kultúrát – és mi annak tekintjük –, akkor minden lehetséges eszközzel meg kell védeni. Bár a teljes integráció lehetetlen, a bevándorlókat – első és sokadik generációsokat egyaránt – meg kell próbálni a lehető legnagyobb mértékben „asszimilálni”, és fel kell számolni az összes olyan potenciális fészket, ahol felütheti a fejét a terrorizmus. Emellett a tömeges bevándorlásnak is meg kell próbálni elejét venni, és az Európába érkezőket is alaposan át kell világítani, hogy kiszűrhetőek legyenek a potenciális veszélyforrások.
Természetesen mindez nem könnyű, szinte lehetetlen feladat. De mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az európai városokban ne legyen szokványos, a mindennapok része az iszlamista terrorizmus. Hogy Erdogan jóslata ne válhasson valóra. Hogy a kontinens ne váljon a permanens dzsihád hadszínterévé.
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.
Baross Gábor egykori magyar közlekedési tárcavezető, a „vasminiszter” mintájára Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter megkaphatná a gázminiszter jelzőt – annyi megjegyzéssel, hogy igazából a nagyon gáz miniszter epitheton ornans illene rá.
A bűnüldöző szervek zéró toleranciát hirdettek az adócsalás ellen, ez tűnik ki a rendőrségi vizsgálatok ugrásszerű növekedéséből. Közben az adóhatóság is vadászik az adócsalókra.
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én robbant ki az orosz-ukrán háború, amely rengeteg áldozattal, pusztítással járt. A háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.
Isten hozott mindenkit a Donald Trump visszatérése nyomán kialakuló új világrendben!
Fél évszázaddal ezelőtt, 1975. február 19-én történt. Másodéves egyetemista voltam Kolozsváron a Politechnikai Intézet Gépépítészeti Karán, és más megyék mintájára szerveztük meg a Maros megyei diákok találkozóját.