VEZÉRCIKK – Vélhetően világszerte sokakat felháborított az egyik norvég bíróság tavalyi ítélete, amely 35 ezer eurós kártérítést ítélt meg a neonáci mészáros, Anders Breivik javára „embertelen bánásmód” jogcímen.
2017. március 06., 23:252017. március 06., 23:25
A verdikt szerint a norvég állam megsértette a 77 emberéletet kioltó, Hitlert példaképének tartó tömeggyilkos emberi jogait azáltal, hogy magánzárkában tartják fogva, ahol kizárólag a börtönőrökkel, -pszichológusokkal tarthat fenn kapcsolatot. Kíváncsiak vagyunk, ugyan mit szólna például a messze földön híres bolíviai börtönviszonyokat alaposan megismerő Tóásó Előd ahhoz, hogy Breiviknek három cella is a rendelkezésére áll, ráadásul erőgépeket, televíziót, számítógépet, sőt PlayStationt is használhat. És vajon miként vélekedik a „sanyarú” skandináviai börtönkörülményekről az a több ezer romániai fogvatartott, akit többedmagával zsúfolnak össze pár négyzetméteres, évtizedek óta fel nem újított, patkányoktól és csótányoktól hemzsegő cellában?
A román államot tavaly 1,6 millió euró kártérítésre kötelezte az európai emberjogi bíróság a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó állapotok, az embertelen börtönkörülmények miatt. Országszerte közel tízezer férőhelyre lenne szükség, és bár a Cioloș-kormány jegyzéket fogadott el arról, hogy 2023-ig több mint 800 millió eurót fordít új zárkahelyek létesítésére és fegyintézetek építésére, megfelelő források híján bizonytalan a börtönviszonyok javításának sikere. Ilyen körülmények között a politikai osztály a rabok szélnek eresztésében látja a megoldást. A Grindeanu-kabinet első lépése annak a törvénytervezetnek a kidolgozása volt, amely közkegyelemben részesítené az 5 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részét.
Noha a kormányzati elképzelést hevesen ellenezték, most hasonló indítvánnyal rukkoltak elő az ellenzéki liberálisok (PNL). Ők azt javasolják, hogy a három év letöltendőnél kevesebb szabadságvesztéssel sújtottak otthon, elektronikus nyomkövetővel vagy a börtönbe hétvégenként bevonulva töltsék le büntetésüket. Szó mi szó, a hasonló intézkedések bizonyára enyhítenének a cellák zsúfoltságán, viszont elsősorban azt az üzenetet hordoznák, hogy nem feltétlenül kell tartani a törvény szigorától, mivel könnyen megúszhatók az enyhébb bűncselekmények.
Természetesen az emberhez méltó fogva tartási körülmények egyformán megilletnek egy zsebmetszőt, egy korrupt politikust és egy tömeggyilkost, viszont társadalmi igazságtalansághoz vezet, ha az emberi jogokat a büntethetőség, a büntetés-végrehajtás alól történő mentesítéssel kívánnánk orvosolni. Közös érdek, hogy valamennyi elítélt civilizált körülmények között tölthesse le büntetését, majd tiszta lappal tudjon visszailleszkedni a társadalomba.
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
Kialakult az év végi romániai államfőválasztás részvevőinek mezőnye, immár tudjuk, hogy a parlamenti pártok kit küldenek harcba a Cotroceni-palotáért, illetve kik indulnak kisebb alakulatok színeiben vagy függetlenként.
Az Alkotmány 3. cikkelye szerint Románia területe elidegeníthetetlen, ezért is kelt rendszerint közfelháborodást szerte az országban ha valaki – nyilván magyar ember – azt meri mondani, hogy Székelyföld nem Románia.
Immár kijelenthető: Donald Trump egyszerre hihetetlenül szerencsés és hihetetlenül peches ember.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!