VEZÉRCIKK – Vélhetően világszerte sokakat felháborított az egyik norvég bíróság tavalyi ítélete, amely 35 ezer eurós kártérítést ítélt meg a neonáci mészáros, Anders Breivik javára „embertelen bánásmód” jogcímen.
2017. március 06., 23:252017. március 06., 23:25
A verdikt szerint a norvég állam megsértette a 77 emberéletet kioltó, Hitlert példaképének tartó tömeggyilkos emberi jogait azáltal, hogy magánzárkában tartják fogva, ahol kizárólag a börtönőrökkel, -pszichológusokkal tarthat fenn kapcsolatot. Kíváncsiak vagyunk, ugyan mit szólna például a messze földön híres bolíviai börtönviszonyokat alaposan megismerő Tóásó Előd ahhoz, hogy Breiviknek három cella is a rendelkezésére áll, ráadásul erőgépeket, televíziót, számítógépet, sőt PlayStationt is használhat. És vajon miként vélekedik a „sanyarú” skandináviai börtönkörülményekről az a több ezer romániai fogvatartott, akit többedmagával zsúfolnak össze pár négyzetméteres, évtizedek óta fel nem újított, patkányoktól és csótányoktól hemzsegő cellában?
A román államot tavaly 1,6 millió euró kártérítésre kötelezte az európai emberjogi bíróság a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó állapotok, az embertelen börtönkörülmények miatt. Országszerte közel tízezer férőhelyre lenne szükség, és bár a Cioloș-kormány jegyzéket fogadott el arról, hogy 2023-ig több mint 800 millió eurót fordít új zárkahelyek létesítésére és fegyintézetek építésére, megfelelő források híján bizonytalan a börtönviszonyok javításának sikere. Ilyen körülmények között a politikai osztály a rabok szélnek eresztésében látja a megoldást. A Grindeanu-kabinet első lépése annak a törvénytervezetnek a kidolgozása volt, amely közkegyelemben részesítené az 5 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részét.
Noha a kormányzati elképzelést hevesen ellenezték, most hasonló indítvánnyal rukkoltak elő az ellenzéki liberálisok (PNL). Ők azt javasolják, hogy a három év letöltendőnél kevesebb szabadságvesztéssel sújtottak otthon, elektronikus nyomkövetővel vagy a börtönbe hétvégenként bevonulva töltsék le büntetésüket. Szó mi szó, a hasonló intézkedések bizonyára enyhítenének a cellák zsúfoltságán, viszont elsősorban azt az üzenetet hordoznák, hogy nem feltétlenül kell tartani a törvény szigorától, mivel könnyen megúszhatók az enyhébb bűncselekmények.
Természetesen az emberhez méltó fogva tartási körülmények egyformán megilletnek egy zsebmetszőt, egy korrupt politikust és egy tömeggyilkost, viszont társadalmi igazságtalansághoz vezet, ha az emberi jogokat a büntethetőség, a büntetés-végrehajtás alól történő mentesítéssel kívánnánk orvosolni. Közös érdek, hogy valamennyi elítélt civilizált körülmények között tölthesse le büntetését, majd tiszta lappal tudjon visszailleszkedni a társadalomba.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!