VEZÉRCIKK – Vélhetően világszerte sokakat felháborított az egyik norvég bíróság tavalyi ítélete, amely 35 ezer eurós kártérítést ítélt meg a neonáci mészáros, Anders Breivik javára „embertelen bánásmód” jogcímen.
2017. március 06., 23:252017. március 06., 23:25
A verdikt szerint a norvég állam megsértette a 77 emberéletet kioltó, Hitlert példaképének tartó tömeggyilkos emberi jogait azáltal, hogy magánzárkában tartják fogva, ahol kizárólag a börtönőrökkel, -pszichológusokkal tarthat fenn kapcsolatot. Kíváncsiak vagyunk, ugyan mit szólna például a messze földön híres bolíviai börtönviszonyokat alaposan megismerő Tóásó Előd ahhoz, hogy Breiviknek három cella is a rendelkezésére áll, ráadásul erőgépeket, televíziót, számítógépet, sőt PlayStationt is használhat. És vajon miként vélekedik a „sanyarú” skandináviai börtönkörülményekről az a több ezer romániai fogvatartott, akit többedmagával zsúfolnak össze pár négyzetméteres, évtizedek óta fel nem újított, patkányoktól és csótányoktól hemzsegő cellában?
A román államot tavaly 1,6 millió euró kártérítésre kötelezte az európai emberjogi bíróság a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó állapotok, az embertelen börtönkörülmények miatt. Országszerte közel tízezer férőhelyre lenne szükség, és bár a Cioloș-kormány jegyzéket fogadott el arról, hogy 2023-ig több mint 800 millió eurót fordít új zárkahelyek létesítésére és fegyintézetek építésére, megfelelő források híján bizonytalan a börtönviszonyok javításának sikere. Ilyen körülmények között a politikai osztály a rabok szélnek eresztésében látja a megoldást. A Grindeanu-kabinet első lépése annak a törvénytervezetnek a kidolgozása volt, amely közkegyelemben részesítené az 5 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részét.
Noha a kormányzati elképzelést hevesen ellenezték, most hasonló indítvánnyal rukkoltak elő az ellenzéki liberálisok (PNL). Ők azt javasolják, hogy a három év letöltendőnél kevesebb szabadságvesztéssel sújtottak otthon, elektronikus nyomkövetővel vagy a börtönbe hétvégenként bevonulva töltsék le büntetésüket. Szó mi szó, a hasonló intézkedések bizonyára enyhítenének a cellák zsúfoltságán, viszont elsősorban azt az üzenetet hordoznák, hogy nem feltétlenül kell tartani a törvény szigorától, mivel könnyen megúszhatók az enyhébb bűncselekmények.
Természetesen az emberhez méltó fogva tartási körülmények egyformán megilletnek egy zsebmetszőt, egy korrupt politikust és egy tömeggyilkost, viszont társadalmi igazságtalansághoz vezet, ha az emberi jogokat a büntethetőség, a büntetés-végrehajtás alól történő mentesítéssel kívánnánk orvosolni. Közös érdek, hogy valamennyi elítélt civilizált körülmények között tölthesse le büntetését, majd tiszta lappal tudjon visszailleszkedni a társadalomba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!