Balogh Levente

2019. március 01., 09:51

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Az eseményen – amelyen részt vett Corina Crețu régiófejlesztésért felelős uniós biztos is – bemutatták a Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár elöljárói által létrehozott Nyugati Szövetség inspirálta mikrorégió fenntartható fejlesztési tervét, ami a két megyébe szétszórt harminchárom település közös infrastrukturális fejlesztési projektjeit tartalmazza. Többek között a Brassó megyei Mundra és a Szeben megyei Sellenberk között közösen megpályázandó, uniós forrásokból megépíteni kívánt gyorsforgalmi útét.

A hír kapcsán a román sajtó nem kezdett el vészharangokat kongatni, nem töltötték meg a lapokat a román haza egységéért aggódó egzaltált hangvételű publicisztikák, és egyetlen nemzetféltő sem követelte őrjöngve az ötletgazdák bíróság elé állítását. Sőt Victor Ponta volt miniszterelnök Pro Románia nevű pártja egyenesen üdvözölte a kezdeményezést.

Ehhez képest azt követően, hogy a három székelyföldi megye vezetői együttműködésről szóló megállapodást írtak alá a német többségű olaszországi autonóm tartomány, Dél-Tirol illetékeseivel, illetve hogy az RMDSZ kongresszusán ismét fölmerült az autonómia témája, a román sajtóban ismét csak szeparatizmussal vádolták meg a magyarokat. És elővették a történelemként tanított mitológiát, miszerint a románok már kétezer éve Erdélyben vannak. Sőt megint előkerült a magyargyűlölők kedvenc rablómeséje is arról, hogy a Székelyföld autonómiája egyrészt kommunista találmány – hiszen Sztálin kényszerítette rá Romániára –, másrészt ennek nyomán, a haladó moszkvai hagyományokat folytatva, ma Oroszország nyugatellenes hibridháborújának része, hogy fű alatt támogatja a magyar autonómiaigényeket.

Pedig hát ez ugyanolyan kreténség, mintha azért vádolnák náci szimpátiával vagy a német érdekek kiszolgálásával az autópálya építését akaró fogarasiakat, mert a Hitler-féle Harmadik Birodalomban sok autópálya épült. A Pro Románia pártnak pedig két politikusa is habzó szájjal rohant ki a magyar önrendelkezési törekvések ellen; egyikük odáig ment, hogy egyenesen az RMDSZ betiltását vizionálta.

A kettős mérce nem is lehetne ennél egyértelműbb az ügyben. Hiszen a székely – és azért ne feledkezzünk meg a másik magyar tömbről sem: a partiumi – autonómia lényege is pontosan ugyanaz lenne, mint a román berkekben tárt karokkal fogadott Fogarasföldé. Hogy az érintett régiók települései alulról építkezve, a helyi önrendelkezés és a szubszidiaritás – amúgy az EU-által is alapértéknek vallott – elve szerint maguk határozhassák meg a saját fejlesztési prioritásaikat, szabadon összefoghassanak a történelmileg azonos régióba tartozó többi településsel, és a közös fejlesztések érdekében ne a bukaresti vízfejtől vagy a mesterségesen, minden földrajzi, történelmi és kulturális hagyomány felrúgásával kialakított fejlesztési régiós központtól kelljen fejlesztési pénzeket kunyerálniuk.

A magyar kérések gyakorlatilag csupán annyiban térnek el, hogy az illető régió magyar közössége kulturális és nemzeti önazonosságának megőrzése érdekében – amihez ugyanúgy jogunk van, mint a románoknak – a román mellett egyenrangú, hivatalos nyelv lenne a magyar is. Mélyromán országféltőéknél persze ez azonnal kiveri a biztosítékot, pedig arra még mindig nem sikerült egyetlen valamirevaló érvet sem felhozniuk, miben csorbítja akár egyetlen román jogait is az, ha egy magyar a saját szülőföldjén hivatalosan használhatja az anyanyelvét. Az ellenzők persze a lelkük mélyén azt szeretnék, ha még a jelenlegi nyelvi jogokat is szűkítenék, és lassan eltűnnénk, mivel ebben látják a magyar–román konfliktus „békés” megoldásának egyetlen módját.

Pedig egyértelmű: az önrendelkezés pozitív következményei ugyanolyanok, mint az autópályákéi: nem csupán a magyarokat érintik, hanem mindenkit, aki az érintett területen él, tehát értelemszerűen a románokat is. A helyi önrendelkezés ugyanis nem zéró összegű játszma, ahol csak az az elfogadható eredmény, ha az egyik fél győz, a másik pedig veszít.

Ha ezt az autonómia ellenzői nem hajlandóak elfogadni, akkor csak vesztesek lesznek. Román és magyar oldalon egyaránt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...