2011. május 25., 09:552011. május 25., 09:55
A román nacionalistákat zavarta a magyar remekmű, el szerették volna távolíttatni Kolozsvár főteréről. Nicolae Iorga azért találta ki a Mátyás románságára és moldvabányai vereségére utaló feliratot, hogy a szobrot – melyet ő maga is rendkívüli értéknek tartott – megvédje a román nacionalistáktól. A felirat elhelyezése egy vészhelyzetben jelentette a kompromiszszumot, mely a szobor megmaradását eredményezte. 12 évvel Trianon után, 8 évvel a bécsi döntés előtt még a magyarok voltak többségben Kolozsváron. Budapesten a „mindent vissza” volt a jelszó, Bukarestben a „le a bozgorokkal”. Az akkori történelmi helyzetben nem a szobor, hanem Erdély hovatartozása volt a küzdelem tétje.
A második világháború után azonban az Erdélyért folyó küzdelem eldőlt. A pacifikált helyzetben már a kommunisták is belátták, nincs helye a feliratnak. Az fölöslegesen kelti a feszültséget románok és magyarok között. Gheorghe Funar még tett egy kísérletet arra, hogy az immár több mint 80 százalékban románok lakta városba visszalopja a szimbolikus konfrontáció hangulatát.
Azóta mind Magyarország, mind Románia a NATO és az Európai Unió tagja lett. A két nép egymás partnerévé vált egy olyan Európában, mely a kultúrák sokszínűségére épül. Ráadásul tavaly Románia és Magyarország közösen fedezte a szoborcsoport restaurálásának a költségeit.
Érthetetlen, miért rángatják vissza egyesek a várost egy olyan korba, amelyet rég túlhaladottnak, letűntnek hittünk. És ha már a kor szellemét nem érzik, miért nincsenek tekintettel legalább a pillanatnyi politikai csillagállásra. Romániában is, Kolozsváron is jobboldali román–magyar csapat van hatalmon. Egy ilyen gesztus fölöslegesen terheli meg az együttműködést. Hosszú időre kikezdheti a nehezen épülő bizalmat. A kolozsvári polgármester a román nacionalisták igényeinek a kielégítésével a politikai szövetségeseit csapta be. Biztosan arra gondolt, ha Funart sikerült is leváltani, a szavazói még Kolozsváron vannak. Megtörténhet, az egy év múlva esedékes kolozsvári önkormányzati választások kampányának szerette volna megadni az alaphangot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!