2011. január 05., 10:062011. január 05., 10:06
A kormánypolitikát persze a Demokrata-Liberális Párton (PDL) belüli változások befolyásolják majd erőteljesebben. A PDL-nek olyan politikust kell az élre állítania, aki képes hitelesen szólni az ország népéhez, aki – ha csak részben is – képes visszaszerezni az Emil Boc pártelnöksége, kormányzása idején elillant bizalmat. Az erdélyi magyarság számára talán az RMDSZ-en belüli választás az izgalmasabb. Ennek a kimenetele ugyanis hosszabb távon is meghatározhatja, hogy milyen irányba halad a közösség, mekkora az érdekérvényesítő képessége. Noha az RMDSZ honlapján sorra jelennek meg a megyei szervezetek Kelemen Hunort támogató nyilatkozatai, a két eddig ismert jelölt kampánya mostanáig nem tette nyilvánvalóvá, hogy aki az egyik vagy másik jelöltet támogatja, voltaképpen mit is támogat. Így az emberi kvalitásoknál a kapcsolatrendszerekben rejlő különbségek válnak fontosabbakká. Ezen a területen ugyanis jelentős a különbség a két jelölt között. Talán Eckstein-Kovács Péter mutatott meg többet magából az elmúlt 21 évben. Ő ugyanis vállalta a véleményét a szövetségen belüli vitás kérdésekben. Akkor is, ha tetszett, akkor is, ha nem tetszett a szövetség vezetőinek. Ecksteint olyan politikusnak ismerte meg az erdélyi magyarság, akinek vannak gondolatai, és azt mondja, amit gondol. Akinek van arca. Kelemen Hunor annak ellenére is arctalan maradt, hogy fontosabbnál fontosabb tisztségeket bíztak rá az utóbbi időben. Megszólalásai olyanok voltak, mint a filmekben a rossz szinkron, nem talált a hang a képpel. Őt nézvén, hallgatván minduntalan arra terelődött az ember gondolata, vajon milyen lehet az eredeti változat; mit is üzen voltaképpen Markó Béla Kelemen Hunor révén. A leendő RMDSZ-elnöknek immár egy többpárti magyar rendszerben kell megnyernie, visszanyernie a közösség – Markó Béla elnöksége idején elillant – bizalmát. Akik gyógyíthatatlan betegnek gondolják az RMDSZ-t, és csakis az alternatíva felépítésében látják a megoldást, minden bizonnyal szívvel-lélekkel Kelemen Hunornak szurkolnak.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.