Máramaros megye legnépszerűbb látványossága a „mocănița”, azaz az erdei kisvonat
Fotó: Kiss Judit
Nem csalódik az, aki a máramarosi hegyvidéket, Felsővisó híres erdei kisvasútját, az úgynevezett „mocănițát”, a több évszázados, patinás fatemplomokat választja turisztikai célpontul napsütéses őszi időben. A Máramaros megyei kisváros és környéke egykori zsidóságának emlékét kis múzeum őrzi az állomáson, ahonnan Románia utolsó gőzmozdonyos, lassan pöfögő erdei szerelvénye indul a hegyekbe.
2021. november 06., 15:122021. november 06., 15:12
2021. november 06., 15:512021. november 06., 15:51
Sokan mondják, hogy nem érdemes országhatárokon át messzi tájakra utazni ahhoz, hogy lélegzetelállító természeti látványban legyen részünk, hiszen Romániában is szépséges vidékek várják az odautazót. Ezt határozottan beigazolódni érezheti az, aki Máramarost, Felsővisó híres erdei kisvasútját, a több évszázados, patinás fatemplomokat választja célpontul a napsütéses őszi időben.
Közvetlenül a Vasér folyó mellett, magas hegyek közt kanyarog a kisvasút
Fotó: Kiss Judit
a fatemplomok közül pedig többet is érdemes megtekinteni, ilyen például a Felsőkálinfalván (Călinești) található régi istenháza, aminek első írásos említése az 1300-as évekből származik. A környék gyönyörű, ősszel a rozsdabarnától a napsárgáig számos árnyalatban pompáznak a lombhullató erdők borította, helyenként vad szépségű hegyek, a vonulatokon örökzöld fenyők is állnak.
Fotó: Kiss Judit
A sebes sodrású Vasér (Wasser) folyó völgyében vezet meredek hegyoldalak közt a keskeny nyomtávú vonal, amely valóban igazi kuriózumnak számít: működtetői szerint
A vonatot románul „mocănițának” nevezik, a szó keskeny nyomtávú erdei vasutat is jelent.
A sínek, amelyek elbűvölő szépségű, vad tájon vezetnek át, a Vasér-völgyi fakitermelést is szolgálják – a munkálat már a 18. században elkezdődött ezen a tájon.
Fotó: Kiss Judit
A kisvonat a nosztalgiára és szép tájakra fogékony turisták igényeit elégíti ki, felnőtteknek 65 lejbe, nyugdíjasoknak és egyetemistáknak 55, iskolásoknak 45 lejbe kerül az összesen öt órát tartó utazás, és természetesen interneten keresztül is lehet jegyet váltani. Reggel 9 órakor indul a szerelvény a felsővisói állomásról,
egy órán át pihen a végmegállóhelyen, majd szintén kétórányi lassú pöfögéssel ér vissza Felsővisóra. Amikor nem a turistákkal közlekedő, gőzmozdony vontatta, mindössze 15 kilométer/órás sebességgel haladó szerelvény foglalja el a sínpárt, akkor fát szállító kocsik haladnak a síneken.
Fotó: Kiss Judit
A Vasér-völgyi vonalat 1932-ben kezdték építeni, a mostani járat a CFF (erdei vasutak) hálózathoz tartozik. Az 1980-as években még 15 erdei vonal működött az országban, összesen több mint 1000 kilométeren. A Vasér-völgyi kisvasút 2004 óta svájci támogatóknak köszönhetően szolgál az erdőgazdasági mellett turisztikai célt is.
A gőzmozdony füstje, párája és a jellegzetes sípolás egyfajta nosztalgikus időutazássá teszi a lassú vonatozást, amelyet a gyerekek is elbűvölőnek találnak. A vagonokban fából készült padokon, asztaloknál lehet helyet foglalni, és az utasok a hideg időben sem fáznak, ugyanis préselt tüzelőanyaggal, úgynevezett brikettel fűtött kályhák biztosítják a meleget a csípős hegyi hidegben.
Fotó: Kiss Judit
A kocsikat így a fafűtés illata lengi be, míg a hat-hét vagonos szerelvény lassan kapaszkodik fölfelé. A sebesen száguldó autókhoz, vonatokhoz, buszokhoz szokott mai ember lassúnak érzékelheti a kisvonatozást, a gőzmozdony ugyanis csak annyira „száguld”, mint mondjuk egy lovasszekér. De épp emiatt varázslatos az utazás, amelynek szépségét némiképp ronthatja, hogy míg a szerelvény nem hagyja el a lakott területet, a felsővisói szétszórt házakat, addig bizony fel-felbukkan a folyó mentén az eldobált szemét.
Felsővisó és vidéke, akárcsak Máramaros, igazi „multikulturális” táj volt valaha: nemcsak románok, magyarok, ukránok éltek itt együtt, de a Szepességből (a mai Szlovákia és Lengyelország területéről) a 18. században ideérkezett német ajkú cipszerek és tekintélyes számú zsidó lakosság is. Utóbbi népcsoportnak állít emléket az a kis múzeum, amely a kisvasút indulási pontján, az állomáson található kávézóból nyílik. Az épület egyébként az utolsó megmaradt hagyományos zsidó faház Felsővisón.
Fotó: Kiss Judit
A városból eltűntek a zsidók, a legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint a 15 ezres lakosság 85 százaléka románnak, 4 százaléka németnek és kevesebb mint 3 százaléka magyarnak vallotta magát.
A helyi zsidó közösség a századfordulón már a lakosság harmadát jelentette, mely létszámában növekedett. 1941-ben a hitközség tagjaiból 3804 ember vallotta magát jiddis anyanyelvűnek, Felsővisón héber betűs nyomda is működött. A felsővisói hitközség az ortodoxia erős bástyáját alkotta, négy nagyobb zsinagóga volt a városban. 1944-ben a leordinai székhelyű tábori csendőrség az itt fölállított gettóba gyűjtötte össze a környékbeli települések zsidó lakosságát, összesen 17 ezer főt. Több transzporttal, Kassán keresztül deportálták őket Auschwitzba. 1947-ben hétszáz zsidó túlélőt számláltak össze Felsővisóban, de az 1960-as évek elejéig többségük Izraelben telepedett le. Ma ez a kis múzeum eleveníti fel a helyi zsidóság emlékét archív fotókkal, román, angol és jiddis nyelvű ismertetővel, tórával, hanukakor használt gyertyatartóval, régi rabbik arcképével, menórával, családfákkal.
Fotó: Kiss Judit
A kiállítást sokan megtekintik az erdei kisvasút turistái közül, így talán nem merül teljesen feledésbe az egykori zsidóság emléke.
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Már több, mint egymillióan látták a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet a magyarországi és a határon túli mozikban – újságolták pénteken a film Facebook-oldalán.
Varga Csaba megérkezett a K2 alaptáborába – jelentették be pénteken a Hazajáró Facebook-oldalán.
A székely népviselet napját tartják pénteken, az Ezer Székely Leány Napját megelőző napon: ezen a napon több székelyföldi intézmény, cég dolgozói népviseletben érkeztek. A közösségi médiában számos fotót láthatunk népviseletben pózoló alkalmazottakról.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás