A Beszterce-Naszód megyei Szentmáté községhez tartozó Újős településen bukkant rá a bronzkori hajdíszre a régész
Fotó: Tatár Árpád
Számos rézkori, bronzkori tárgyakat talált már korábban Tatár Árpád régész, aki május elején egy háromezer éves női hajdíszre bukkant Beszterce-Naszód megyében. A szakember a leletek felkutatásáról, izgalmas munkájáról beszélt a Krónikának.
2022. június 18., 19:342022. június 18., 19:34
2022. június 18., 19:382022. június 18., 19:38
Hihetetlen érzés volt a Beszterce-Naszód megyében talált, háromezer éves aranyleletre bukkanni – mondta el a Krónikának Tatár Árpád régész, aki május elején fedezte fel a bronzkor késő szakaszából, a Kr. e. 1400–1200-as évekből származó hajdíszt. A Beszterce-Naszód megyei Szentmátén élő szakember Kolozsváron végezte az egyetemet 1998–2002 között, szerződéses viszonyban állt a besztercei, kolozsvári, nagyváradi, temesvári, aradi, mangaliai múzeummal, valamint munkatársa volt a kolozsvári régészeti intézetnek is.
Több mint háromezer éves ékszert talált egy földművelő egy Beszterce–Naszód megyei szántóföldön. Az aranyból készült hajdísz a késő bronzkorból származhat.
„Május 1-én indultam a Beszterce-Naszód megyei Újősbe. Fosszilis állatcsontokat kerestem, de nem találtam, a víz nem mosott ki semmit. Úton hazafelé megálltam egy régészeti lelőhelyen, ahol több korszakból vannak települések, a rézkortól a gepidákig. Mentem a bevetett földeken, és megcsillant előttem valami. Nehezen hittem el, lehajoltam, és tényleg arany volt” – részletezte Tatár Árpád.
Dana Alexandra Valea régész szerint a hajfonatok összefogására használt arany ékszerről van szó, az ilyen régi leletek nagyon ritkák a térségben. Az aranyból készült hajdíszt a Beszterce-Naszód megyei múzeum munkatársai vizsgálják. Tatár Árpád elmondta, számára nem volt teljesen újszerű egy régi ékszer megtalálása, hiszen 2007-ben a szászfenesi Polus Center (Vivo) építésekor találkozott már hasonló tárgyakkal, két, bronzból és egy aranyból készült hajdísszel.
Úgy tudja, hogy az általa megtalált lelet Beszterce-Naszód megyében az első. Az aranytárgy úgy készülhetett, hogy a bronzkoriak megkalapáltak egy aranylemezt és félkörívesre hajlították. A három spirális hol szélesebb, hol keskenyebb, középen meg van csavarva, itt húzták át a hajtincset, majd a díszt rátekerték. Tatár Árpád arról is beszélt, hogy mezolitikumi, paleolitikumi ásatásokba is bekapcsolódott.
A szakember felsorolta, milyen érdekes leletekre bukkant korábban. „Ilyen a tűzkőből készített, hordóalakú gyöngy. A tűzkövet tűzgyújtásra használták, összeütötték egy acéldarabbal, szikra pattant, ami ráesett a taplódarabra, ez meg-gyúlt, és így meggyújtották a tüzet. De találtam neandervölgyi szakócát (a korai és középső paleolitikumban használt pattintott kőeszközt), vörös jáspisból készült őskori nyakéket, rézkori agyagidolok töredékeit is” – fejtette ki Tatár Árpád. Mint sorolta,
A munkájáról lelkesen beszélő régész azt mondta, a régi tárgyakra ásatásokon és terepbejárásokon lelt rá, most múzeumokban találhatók meg a leletek. Talált még dák vaskést, római agancsnyelű fúrót, gepida biztosítótűt, üvegpaszta gyöngyöket, a karneol nevű ásványból készült gyöngy töredékét, jáspisberakást egy nemesfém díszből, vascsatokat is. Mint mondta, szintén fontos lelet volt az Árpád-kori cserépbogrács, akárcsak a középkori fatemplom agyagtapasztásába belenyomott keresztek, a középkori vagy újkori bronzcsat, az újkori csempekályha-töredékek, a bronz vagy réz ruhakapcsok.
– emelte ki a szentmátéi régész, akinek legtöbbször sikerül első látásra beazonosítani a leletet, de vannak olyan tárgyak is persze, amelyeket nehezebb meghatározni. Tatár Árpád azt is kifejtette, hogy a romániai törvények szerint minden, amit a földben találunk, az állam tulajdona. A régészeti leleteket a megtalálás után 72 órán belül át kell adni a polgármesteri hivatalnak, ők tovább adják a megyei örökségvédelmi hivatalnak, innen a múzeumokhoz kerülnek a tárgyak – ez volt az eljárás a májusban talált hajdísz esetében is.
„Terepbejárásokat szoktam végezni: ellátogatok a környék falvaiba, bejárom a határokat, kerteket és alkalomadtán találok leleteket. Kerámiatöredékeket, fémtárgyakat, díszeket, szekéralkatrészeket. Amikor időm engedi, elindulok egy ismert lelőhelyre, és terepbejárás alkalmával találok valami érdekeset vagy kevésbé érdekeset” – fejtette ki Tatár Árpád.
Szarvasok küzdelme, azaz harc az elsőbbségért, gyönyörű, izgalmas természeti látványosság – így jellemezhetőek a Romsilva állami erdészet Arad megyei igazgatósága által közzétett képeken látható pillanatok.
Kárpát-medencét bejáró népzenei utazáson vehetnek részt az érdeklődők a héten, amikor is négyállomásos erdélyi koncertkörútra indul Pál István Szalonna és Bandája.
Megérkezett a Rejtő Jenő népszerű regényéből készülő, Piszkos Fred című animáció előzetese.
Japán egyik ikonikus jelképének a csúcsa még mindig hómentes, amire 130 éve nem volt példa.
Szinte észrevétlenül fejlődnek a gyermekek a Kerekítő elnevezésű foglalkozások során, amelyek többek között támogatják a beszéd- és mozgásfejlődés. Szőcs Beatrixszel, a kolozsvári Kerekítő foglalkozásvezetőjével beszélgettünk.
Új epizódokkal jelentkezett október végén a Lélekutakon című népszerű pszichológiai sorozat Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta irányításával.
A Harry Potter-filmekkel világhírűvé vált viadukt felújításán dolgoznak Skóciában.
A rendőrség őrizetbe vette azt a 34 éves férfit, akinek a tízéves gyermeke a napokban 157 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozott a közutakon az apja autójával.
Házkutatást tartott csütörtökön az ügyészség egy tisztségéből felfüggesztett ügyvédnő lakásán, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A közönség szavazatai alapján a Messze van a kicsi falum című nóta érdemelte ki Az év magyarnótája címet a Dankó Rádió által szervezett szavazáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!