Dana Alexandra Valea régész szerint a hajfonatok összefogására használt arany ékszerről van szó, az ilyen régi leletek nagyon ritkák a térségben. Az aranyból készült hajdíszt a Beszterce-Naszód megyei múzeum munkatársai vizsgálják. Tatár Árpád elmondta, számára nem volt teljesen újszerű egy régi ékszer megtalálása, hiszen 2007-ben a szászfenesi Polus Center (Vivo) építésekor találkozott már hasonló tárgyakkal, két, bronzból és egy aranyból készült hajdísszel.

Úgy tudja, hogy az általa megtalált lelet Beszterce-Naszód megyében az első. Az aranytárgy úgy készülhetett, hogy a bronzkoriak megkalapáltak egy aranylemezt és félkörívesre hajlították. A három spirális hol szélesebb, hol keskenyebb, középen meg van csavarva, itt húzták át a hajtincset, majd a díszt rátekerték. Tatár Árpád arról is beszélt, hogy mezolitikumi, paleolitikumi ásatásokba is bekapcsolódott.

A szakember felsorolta, milyen érdekes leletekre bukkant korábban. „Ilyen a tűzkőből készített, hordóalakú gyöngy. A tűzkövet tűzgyújtásra használták, összeütötték egy acéldarabbal, szikra pattant, ami ráesett a taplódarabra, ez meg-gyúlt, és így meggyújtották a tüzet. De találtam neandervölgyi szakócát (a korai és középső paleolitikumban használt pattintott kőeszközt), vörös jáspisból készült őskori nyakéket, rézkori agyagidolok töredékeit is” – fejtette ki Tatár Árpád. Mint sorolta,

A földben talált lelet az állam tulajdona

A munkájáról lelkesen beszélő régész azt mondta, a régi tárgyakra ásatásokon és terepbejárásokon lelt rá, most múzeumokban találhatók meg a leletek. Talált még dák vaskést, római agancsnyelű fúrót, gepida biztosítótűt, üvegpaszta gyöngyöket, a karneol nevű ásványból készült gyöngy töredékét, jáspisberakást egy nemesfém díszből, vascsatokat is. Mint mondta, szintén fontos lelet volt az Árpád-kori cserépbogrács, akárcsak a középkori fatemplom agyagtapasztásába belenyomott keresztek, a középkori vagy újkori bronzcsat, az újkori csempekályha-töredékek, a bronz vagy réz ruhakapcsok.

– emelte ki a szentmátéi régész, akinek legtöbbször sikerül első látásra beazonosítani a leletet, de vannak olyan tárgyak is persze, amelyeket nehezebb meghatározni. Tatár Árpád azt is kifejtette, hogy a romániai törvények szerint minden, amit a földben találunk, az állam tulajdona. A régészeti leleteket a megtalálás után 72 órán belül át kell adni a polgármesteri hivatalnak, ők tovább adják a megyei örökségvédelmi hivatalnak, innen a múzeumokhoz kerülnek a tárgyak – ez volt az eljárás a májusban talált hajdísz esetében is.

„Terepbejárásokat szoktam végezni: ellátogatok a környék falvaiba, bejárom a határokat, kerteket és alkalomadtán találok leleteket. Kerámiatöredékeket, fémtárgyakat, díszeket, szekéralkatrészeket. Amikor időm engedi, elindulok egy ismert lelőhelyre, és terepbejárás alkalmával találok valami érdekeset vagy kevésbé érdekeset” – fejtette ki Tatár Árpád.