Algásodás. A korábbi évekkel ellentétben már a hóolvadást követően bezöldül a Szent Anna-tó
Fotó: Pinti Attila
A túlzott mértékben elszaporodott ezüstkárász és a zöld algák elterjedése miatt jelentősen romlott a Szent Anna-tó vízminősége. A szakemberek szerint egész éves munka szükséges ahhoz, hogy a halakat kitermeljék a tóból.
2020. január 15., 12:562020. január 15., 12:56
2020. január 15., 13:072020. január 15., 13:07
A Szent Anna-tó fennmaradása érdekében szükséges lépésekről és azok finanszírozási lehetőségeiről egyeztettek nemrég Hargita megyei elöljárók és biológusok. A kutatók – nagyrészt önkéntes alapon folytatott – megfigyelései alapján
A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is. Ez annak tulajdonítható, hogy a tó szervetlen növényi tápanyagtartalma (nitrogén és foszfor) jelentősen megnövekedett az utóbbi évtized során, amelynek fő forrásai az emberi anyagcseretermékek (elsősorban a fürdőzéshez, piknikezéshez kötődően).
Emellett – és ezzel összefüggésben – az utóbbi évtizedben, valószínűleg szándékos betelepítés következtében, megjelent, majd mára túlzott mértékben elszaporodott az ezüstkárász (Carassius gibelio) a tóban.
A halak kieszik azokat a mikroszkopikus, zooplanktonnak nevezett állatfajokat, amelyek az algákkal táplálkoznak. Ennek és a szervetlen növényi tápanyagok jelenlétének együttes hatására szaporodtak el az algák – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Imecs István halbiológus szerint el kell kezdeni egy restaurációs folyamatot, amelynek eredményeként valamilyen mértékben visszaáll a tónak a halak megjelenése előtti állapota. „Ha a halakat eltávolítjuk, vagy csökkentjük a mennyiségüket, akkor van esély arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön, és az algákat elkezdje fogyasztani. A halak nem eszik az algákat, és ilyen krátertóban nem szabadna legyen semmiféle halfaj” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, szerinte egész éves munka szükséges ahhoz, hogy a halakat kitermeljék a tóból. Ugyanis ezt nem lehet szokásos eszközökkel megoldani, mert a halastavak esetében a tavat le szokták csapolni, és úgy halásszák le hálóval, de itt nincs erre lehetőség a tó zártsága miatt.
Ezek segítségével szeretnék a halakat folyamatosan kitermelni. Ugyanakkor a tóba bekerülő táp-
anyagmennyiséget is csökkentenék. „A tó peremén, a kráterben és a tó vizében is sok munkát kell végezni ahhoz, hogy valamilyen szintű eredményt tudjunk elérni. Nyilván emellett nagyon sok felmérésre van szükség, hogy a tóban lezajló folyamatokat kövessük és megértsük. Ez kísérleti munka lenne, mivel hasonló mintánk nincsen” – fogalmazott Imecs István.
Máthé István, a Sapientia EMTE biomérnöki tanszékének docense elmondta, ők elsősorban az algákat vizsgálják, és azt tapasztalták, hogy az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga a korábbi barna színű algák mellett, és ma már előbbi uralja a tavat. Kifejtette,
Ez a folyamat egészen addig tart, amíg befagy a víz. A korábbi kék színről átváltott a tó színe zöldre. A kutató szerint ha sok alga pusztul el, akkor oxigénhiány alakulhat ki, és elszaporodhatnak a velük táplálkozó baktériumok, ami kellemetlen szaghatással járhat. Rámutatott, ha fel tudják mélyebben tárni a különböző behatások mértékét, illetve a halak számát sikerül alacsony szinten tartani, akkor javulhat a Szent Anna-tó vízminősége.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közösségi összefogás szükségességét hangsúlyozta. „Mindenkit kérünk, aki teheti, és úgy érzi, hogy ennek a tónak a megmaradása fontos, járuljon hozzá a különböző kutatások elvégzéséhez és a szakszerű beavatkozások végrehajtásához. Ez a tó minket jelképez, mindannyiunk kötelessége, hogy úgy adjuk át a jövő nemzedék tagjainak, ahogy megörököltük” – hangoztatta a tanácselnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
Egymást inspirálva a legtöbbet hozták ki magukból a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium tanulói, akik első helyezést értek el a 14. Bölcs Diákok vetélkedő országos, múlt hétvégi döntőjén.
Mások mellett Liam Gallagher, Halsey, Skrillex, Janelle Monáe, Raye és Tom Odell neve is szerepel a Sziget fesztivál szerdán bejelentett újabb csaknem ötven fellépője között.
Kivirágzott a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) Temes megyében, a védett növény leszedéséért több ezer lejes bírságot róhatnak ki a hatóságok.
4 hozzászólás