A kiállításnak otthont adó helyiség egyik termében az újabb, 30-40 éves babák találhatók
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Nem tesz különbséget több mint ezer díszbabája között Sinka Zita, akinek mindegyik darab egyformán kötődik lelkéhez. A sepsiszentgyörgyi gyűjtő tematikusan berendezett kiállításáról, a legrégebbi, 19. századi példányáról, régóta dédelgetett álmáról beszélt a Krónikának.
2024. május 04., 18:532024. május 04., 18:53
Gyermekkorában is nagyon szeretett babázni a sepsiszentgyörgyi Sinka Zita, hobbija pedig az elmúlt tizenhárom évben igazi szenvedéllyé vált, ugyanis akármerre jár, először azt nézi meg, milyen újabb, különleges darabbal bővíthetné gyűjteményét. A háromszéki könyvelő a Krónika érdeklődésére felelevenítette, hogy a 2017-es Szent György Napokon hozta létre első, 350 darabból álló tárlatát, és már akkor eltervezte, hogy „ad a városnak” egy állandó babakiállítást. „Elmentem a polgármesteri hivatalba, hogy hátha az ott dolgozók segítenek egy megfelelő helyet találni, de sajnos nem jártam sikerrel, viszont úton hazafele találkoztam egy ismerősömmel, aki felajánlott egy helyiséget, ahol kiállíthatnám a babáim.
Sinka Zita örömmel mesél az érdeklődőknek gyűjteményéről
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Hozzátette, a helyiség két részre oszlik: az első teremben 30-40 éves babákat állított ki, köztük olyan híres alkotók munkáival mint Monika Levenig vagy Monika Peter-Leicht. „Ezekről a babákról azt kell tudni, hogy limitált sorozat részei, mindegyik sorszámmal ellátott, valamint különböző nevük van, és az is szerepel a tarkójukon, hogy mikor készítették őket” – magyarázta a hamarosan nyugdíjba vonuló könyvelő. Mint kifejtette, a másik teremben a népművészet került a középpontba, ugyanis az itt található játékfigurákra saját kezűleg varrt ruhát, és a székelyföldi falusi életbe nyújtanak betekintést. A látogatók arról kapnak egy képet, hogy régen hogyan készült a kenyér, hogyan gyűjtötték össze a gabonát, kukoricát, hogyan zajlott a szüret.
A székelyföldi falusi élet is megelevenedik a tárlatnak köszönhetően
Fotó: Facebook/Zita Sinka
„Ezt Svájcból, egy idős hölgytől származik. Magyarországról is kaptam 80-90 éves babákat, amelyeknek idővel tönkrement a ruhája, de én újravarrtam. A többi babát eredeti ruhával vásároltam, így vannak korhű ruházatok” – részletezte Sinka Zita, aki már több mint ezer díszbabával büszkélkedhet. A figurák anyagjára rátérve elmondta, a régebbi darabok esetében a papírt összeőrölték kaolinnal, így jöttek létre a papírmasé babák, amelyeknek az arcát kézzel festették meg. Ezen kívül vannak porcelánbabái is, melyekre szintén kézzel festettek, többek között ezért értékesek, valamint egyediségük miatt, mert nem létezik két egyforma baba, mind különbözőek.
A kollekció legrégebbi darabja (alsó sor, jobbról a második) 1885-ös
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Arra a kérdésünkre, hogy körülbelül milyen árak között mozognak ezek a babák, a gyűjtő rámutatott, ez többek között a régiségtől és a gyártótól függ:
A Mese és Valóság elnevezésű kiállítás hétfőtől csütörtökig 15 és 18 óra között, pénteken 14 és 18 között látogatható, ugyanakkor hétvégén vagy programon kívül előzetes bejelentkezést követően szívesen körbevezeti az érdeklődőket Sinka Zita. Mint kifejtette, nagy érdeklődés övezi a tárlatot az iskolások, óvodások körében, viszont úgy érzi, még sokan nem hallottak róla Sepsiszentgyörgyön.
A népviseletbe öltöztetett babák ruháját a sepsiszentgyörgyi gyűjtő varrja
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Sinka Zitától azt is megkérdeztük, hogy van-e kedvenc darabja, amelyhez esetleg jobban kötődik. Mint mondta, számára mindegyik baba egyformán kedves, mindegyikről tudja, hogy honnan és miért vásárolta, így mindegyik darab egyformán kötődik a lelkéhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hidat építene a Kotori-öböl fölé Montenegró, ezzel egy öt évtizedes elképzelés valósulna meg az Adria-parti országban.
Jövő év áprilisától minden belga állampolgárnak kötelező lesz az úgynevezett kibervédelmi jogosítvány megszerzése, ha továbbra is hozzá szeretnének férni az internethez – jelentette be a belga kiberbiztonsági központ (CBB).
A világ legjobb mészárosaival mérkőzött meg Bíró László marosvásárhelyi hentes, aki tagja volt a párizsi mészáros-vb-n Romániát képviselő csapatnak. Bíró László a francia fővárosban szervezett világversenyről, a mesterség kihívásairól mesélt a Krónikának.
Egy idős Buzău megyei nő évtizedeken keresztül ajtótámaszként használta a folyómederben talált követ, amelyről utólag kiderült, hogy a világ legnagyobb egybefüggő borostyánköve, az egymillió euró értékű darab most múzeumban látható.
A sajtóban vagy a közösségi médiában egyre nagyobb teret kapnak a mesterséges intelligenciával generált képek, ami új kihívások elé állítja a fotóművészetet is. A jelenség kapcsán Mira Marincaș fotóművész és Angyalosi Beáta fotós beszélt tapasztalatairól.
Három évvel ezelőtt szinte a nulláról, az alapoktól kezdte újjáépíteni a Marosvásárhelyi Állatkertet Szánthó János igazgató. A nemzetközileg elismert szakember az elmúlt időszak kihívásairól, megvalósításairól, új tervekről beszélt a Krónikának.
A fejfedők, kalapok több évszázadnyi divatjainak történetéről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
A lepénybe (tortillába) hajtott húsos töltelék Mexikó tradicionális étele, már az európaiak érkezése előtt is népszerű volt.
Szépirodalmi alkotásokat, szak- és gasztronómiai könyveket, gyerekkönyveket turkálhatnak hétvégén az olvasás szerelmesei Kolozsváron. A 11. kiadásához érkező tavaszi Könyvturit április 4. és 5. között szervezi meg az EMKISZ.
Nagyszabású ingyenes koncertet ad a csíksomlyói Nyeregben a Bagossy Brothers Company június 14-én – jelentették be csütörtökön a helyszínen tartott sajtótájékoztatójukon a zenekar tagjai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!