Mindenki függ valamitől – Zacher Gábor toxikológus kolozsvári előadásán jártunk

A kolozsvári Diákművelődési Ház nagytermében pisszenést nem, nevetést ellenben annál többet lehetett hallani Zacher Gábor magyarországi toxikológus hétfő esti előadásán. A neves mentőorvos ugyanis meglepően humorosan mutatta be az amúgy cseppet sem vicces helyzetet, legtöbbször saját magánéletéből merítve példákat. A Mindennapi boldog(talan)ságaink című előadáson bevezetőként megtudhattuk, hogy

mi, magyarok messze nem érezzük jól magunkat bőrünkben, egy uniós felmérésen csupán 57 százalékunk vallotta boldognak magát.

Az írek ellenben tudhatnak valamit, uniós listavezetőként 80 százalékuk állítja ezt.

A boldogság pozitív érzelmekkel összefüggő mentális állapot, definiálta a fogalmat Zacher Gábor, aki szerint többnyire csak pillanatnyi boldogságaink vannak, a tartós boldogságot sok minden el tudja rontani. Ahhoz azonban, hogy minél jobban érezzük magunkat bőrünkben, fontos az önismeret, az önmagunkkal szembeni őszinteség, az, hogy merjünk tükörbe nézni.

A szembenézés művészete nagyon fontos, elég hetente pár perc, amikor leülünk magunkkal és mérleget készítünk, hangzott a jó tanács. Ezen belül pedig talán a legfontosabb, hogy merjünk szembenézni saját függőségeinkkel.

„Mert 15 millió magyar ajkú függő van, mindenki függ valamitől” – hívta fel a figyelmet az előadó,

és el is kezdte felsorolni ezeket, hogy a hallgatóságnak legyen alkalma ráismerni saját függőségeire. A függőség ragaszkodást, hozzászokást, szükségletet jelent, idézte az értelmező szótárt Zacher Gábor, aki szerint magyarul csupán egy, miközben az angolban hét kifejezés van rá.

Erdélyben tart előadásokat a szenvedélybetegségekről Zacher Gábor magyarországi toxikológus

Hétköznapi boldog(talan)ságsaink, Betépett álmodozók és Droghelyzet címmel tart előadásokat Zacher Gábor magyarországi toxikológus február 24. és március 3. között kilenc erdélyi városban.

A függőségek kialakulására az emléknyom-teória nyújthat magyarázatot, amikor megtapasztalunk valami nagyon jót, és az élmény mély nyomot hagy tudatunkban. És minél fiatalabb korban alakul ki az emléknyom, annál nehezebb elfojtani, mutatott rá Zacher Gábor. A dohányzásra kamaszkorban rászokóknak fele fog dohányozni, míg a 21 éves kor után rászokóknak csak tíz százaléka. Náluk ugyanis

már megvan a kontrollmechanizmus, a „belső rendőr”, mely figyelmeztet: ez nagyon jó volt, de vigyázz, mert baj lehet belőle!

Zacher Gábor egy lágyéksérvműtét alkalmával, az altatáshoz használt fentanyl hatására érezte ezt, s bár a kórházban lenne alkalma beszerezni a szert, soha nem jutott eszébe, hogy megismételje a lebegést.

Függő az, aki az adott szer, dolog nélkül már nem tud működni, legyen az alkohol, számítógép vagy akár munka. Míg a nikotin- vagy koffeinfüggőségről le lehet szokni,

a munkaalkoholizmus nagy veszélye, hogy az ember nem érzi, ha kezdenek kimerülni az energiatartalékai.

„Ilyenkor kell tudni semmit csinálni. Merjünk magunkat kipihenni, merjünk feltöltődni!” – hangzott a következő jó tanács. Különben elkerülhetetlen a kiégés, mely tavalytól már önálló betegségként van nyilvántartva.

A gyógyszerfüggőség szintén hatalmas méreteket ölt, Magyarországon 130 ezer altató- és nyugtatófüggőt tartanak nyilván, és kb. 25 ezer orrcseppfüggő van – utóbbi inkább magatartásfüggőség, de nem egyszerű „lejönni” róla. A nikotinfüggők aránya szintén jelentős, Magyarországon mintegy 10 ezer gyermek dohányzik – sorolta tovább a sokkoló adatokat Zacher Gábor –, és az elrettentési stratégiák, a cigarettásdobozokon, dohányoszacskókon szereplő, különböző betegségeket előrevetítő képek nem vezetnek eredményre.

Svédországban ellenben 30 százalékkal csökkent a dohányzó fiatalok száma annak hatására, hogy a cigisdobozra ráírták: Ha dohányzol, büdös leszel!

Olyan dolgokat kell mondani a fiataloknak, ami érdekli őket, vonta le a következtetést a toxikológus.

Az alkoholfüggőség igazi hungarikum, már csak le kellene védetni, viccelődött Zacher Gábor, aki szerint az is alkoholbetegség, ha valaki minden este megiszik három sört.

Ám miközben a férfi alkoholbetegség csapatsportág, lehet nyilvánosan űzni, a nők esetében a „spájzalkoholizmus” a jellemző, őket ugyanis sokkal inkább megbélyegzi a társadalom ugyanazért a függőségért.

Magyarországon évente 30 ezren halnak meg alkohol-, 20 ezren nikotinfüggőség miatt, ha ezt az 50 ezres számot kiiktatnánk a demográfiai mutatók közül, 20 éven belül megállna a népességfogyás,

jelentette ki Zacher Gábor. Az anyaország lakossága „háromszor kiissza a Hévízi tavat” évente, azaz ennek megfelelő mennyiségű alkoholt fogyaszt el. Az alkohol feszültségoldó hatása miatt veszélyes, a rászokásban segíthet a szociális minta és a genetika is, de utóbbi nem elrendeltséget, hanem hajlamot jelent. Ezért fontos a gyerekkel már kamaszkorban tudatosítani: az alkohol nem oldja meg problémáit.

Míg az alkohollal és a nikotinnak szemben lazább állásponton van, a kábítószerekkel szemben nulltoleranciát hirdet, mondta Zacher Gábor, már csak amiatt is, mivel ma már egy vicces cigiről nem lehet tudni, hogy valójában mi van benne.

A problémák két pohár ital után jelentkeznek, mondta a toxikológus, a harmadik itallal megjelenik a „leszarom-érzés”, ami után bármi történhet.

Másik népbetegség az elhízás, Magyarországon rengeteg ember „késsel-villával ássa meg a sírját”, figyelmeztetett Zacher rámutatva: a falógén-elmélet szerint „nem a test eszik, hanem a lélek”.

Az elhízás és a betegségek összefüggnek, a legújabb kutatások szerint túlsúlyos embereknél még a daganatos betegségek esélye is megnő.

A felsorolt függőségek ismertek, de a digitális éra újabbakat is hozott: a számítógép, okostelefon, Facebook, szériánként letölthető sorozatok mind függőséghez vezethetnek. Kutatások szerint átlagosan 3,8 órát töltünk a világhálón naponta, és egy élet alatt hét évet töltünk a közösségi hálón.

– kongatta meg a vészharangot Zacher Gábor, az ebből eredő pszichés problémákat sem hallgatva el. A lájkvadászat miatt a kedvelések hiánya a gyerekeknél szorongást, depressziót okoz, anorexiához vezethet. Olyan veszélyes játékok terjednek itt, mint a Romániában is ismert Kék bálna játék, amikor a gyerek úgy érezi, jobb kilépni, és mivel a rendszerből nem lehet, az életből lép ki.

„A Facebook-függőség ma már betegségként van nyilvántartva Facebook Addiction Disorder néven” – mutatott rá a szakember, és még nem ismerik rá a terápiát.

Az okostelefon állandó használata a fiataloknál akár mentális krízist is okozhat, az igeneráció ugyanis kevesebb időt tölt barátokkal, magányos, kevesebbet alszik, tehát fáradt, ami rosszabb teljesítményt eredményez. És olyan furcsaságokra is felfigyeltek már az orvosok, mint a Snapchat dysmorphia, amikor a fiatal a Snapchat profilképére akarja átoperáltatni magát, az Egyesült Államokban minden 7. plasztikai sebész találkozott már a jelenséggel.

A pihentető alvás érdekében bevezetett digitális detox – elalvás előtt egy órával letesszük a kütyüket – nagyon fontos, akárcsak a netmentes zóna, az értékrend és keretrendszer is, figyelmeztetett Zacher Gábor.

– hívta fel a figyelmet. Rámutatott, nagyon vékony a határ a tolerálható és a kóros szint között, ahhoz, hogy ezt észrevegyük, őszinték kell legyünk magunkhoz. Az énerő bennünk van, de ehhez bele kell nézni a tükörbe, tért vissza az előadás kezdeti gondolatához a szakember.