A fenntartható konyhában az alapanyagok jellemzően helyiek, szezonálisak és vegyszermentesek
Fotó: Erdély Bálint Előd
A fenntartható konyha szakértője, Haba Tünde sokáig kutatta és tanulmányozta a fenntarthatóságot az étkezési szokásaink terén. A zöldségekkel, gyümölcsökkel és alapanyagokkal kapcsolatos tudatos döntéseink nem csupán környezetünkre, hanem az egészségünkre is hatással vannak.
2025. május 25., 08:552025. május 25., 08:55
2025. május 25., 09:042025. május 25., 09:04
A csíkszeredai Haba Tünde szerint a fenntartható étkezés alappilére a helyi termékek fogyasztása, a szezonális alapanyagok választása és a vegyszermentes alapanyagok felhasználása. Ez a három szempont elméletileg globálisa is pozitív hatással lehet a gazdaságra, de a szakember nem ringatja magát hiú ábrándokba, tudja: az, hogy ő például nem vásárol távolról hozott avokádót vagy narancsot, csak egy csepp az óceánban.
Szerinte
Elmondta, hogy „a vegyszermentesség akkor válik nehézzé, amikor olyan termékeket vásárolunk, amelyek hosszú utat tettek meg, és különböző környezetekben tárolták őket. A friss zöldségek és gyümölcsök, ha sokáig utaznak, akkor hamar tönkremennek, és minél vegyszermentesebbek, annál gyorsabban romlanak. Ezért a helyi termelők termékei, amelyek frissek és gyorsan elérhetőek, gyakran olcsóbbak és egészségesebbek is, mint a hosszú úton érkező változatok” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ár egy igencsak problémás kérdés, mert mondjuk az ananásznál biztos drágább az alma a piacon, ellenben a szupermarketek polcain még olcsóbb az alma, pedig az jórészt távolról érkezik.
A sok olcsó és vegyszerrel szennyezett étel később bosszulja meg önmagát, és orvosi kezelések és gyógyszerek áraként hajtja be azt, amit a vásárlásokkor megspóroltunk.
„A vegyszerekkel kezelt ételek, amik tele vannak adalékanyagokkal, ízfokozókkal és egyéb kemikáliákkal, egy idő után tönkreteszik az emésztőrendszert, és krónikus betegségeket okozhatnak. Ha nem a rövid távú hasznot nézzük, hanem hosszú távon gondolkodunk, akkor hamar rájövünk, hogy érdemes többet költeni a friss, helyi, vegyszermentes ételekre, mint később gyógyszerekre költeni” – magyarázta.
A fenntartható étkezés egyik alappillére a helyi termelők támogatása. Haba Tünde hangsúlyozta, hogy a helyben termelt termékek esetében könnyebb információkat gyűjteni a termesztési és feldolgozási folyamatokról.
„A helyi termelőknél tudjuk, hogy honnan származik az alapanyag, hogyan dolgozzák fel, és milyen vegyszereket használnak. Ha a helyi húsfeldolgozó üzemből származó húst veszünk, szinte biztos, hogy akad egy ismerős vagy ismerős ismerőse, aki ott dolgozik, és tudja, hogy mi történik a feldolgozás során. Ezzel szemben egy távoli országból érkező alapanyagról sokszor semmit nem tudhatunk.
A kávé olyan külföldről érkező termék, amelyről a legtöbben nehezen tudnak lemondani
Fotó: Freepik
„A reggeli kávémban, amit elfogyasztok, nem tudom, hogy honnan származik a kávé, hogyan termelték, és milyen körülmények között dolgozták fel. Ezek a dolgok gyakran elérhetetlenek, mert az információk távol vannak tőlünk” – fejtette ki Haba Tünde.
A szakember beszélt a boltokban kapható mirelit zöldségekről is, amelyek bár fentarthatóság szempontjából nem jelentenek jó választást, hiszen fagyasztásuk, szállításuk rengeteg pluszenergiát igényel, általában egészséges opciót jelentenek.
„Sokan azt gondolják, hogy a mirelit zöldségek nem annyira egészségesek, mint a friss termékek, de ez nem minden esetben igaz. Például a zöldborsó, amit 24 órán belül le kell fagyasztani, sokkal tápanyagban gazdagabb, mint a friss, piacon vásárolt borsó, ami akár már háromnapos is lehet. A fagyasztott borsó tápanyagtartalma magasabb, mert azonnal feldolgozzák, és nem tartalmaz vegyszereket. Ezzel szemben a friss borsót a termelőtől a piacig szállítják, így valószínűleg már veszít a tápanyagértékéből, mert a cukor keményítővé alakul benne” – részletezte.
A narancsot érdemes helyi gyümölcsre cserélni
Fotó: Orbán Orsolya
A szakember arról is beszélt, a fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy mindent akkor fogyasszunk, amikor szezonja van: ne akarjunk epret decemberben, májusban meg almát, hisz ezeket csak akkor szerezhetjük be, ha messzi országokból vesszük. Hozzátette,
Haba Tünde érdekességként azt is elmondta, hogy a télen termesztett paradicsom, bár ízetlen és tápanyagban szegényebb, sokkal kevesebb vegyszert tartalmaz, mint a szabadföldi paradicsom.
„A szabadföldi paradicsomot kéthetente permetezik, míg a télen üvegházban termelt paradicsom kevesebb vegyszert igényel” – magyarázta.
Csirkét nem ettek tavasszal, hisz azok akkor még parányi csibék voltak, de a báránynak „szezonja volt”. Tudták, hogy a nyúl, liba, kacsa mikor nő vágható nagyságúra, a disznó pedig kifejezetten téli csemege volt.
A helyi termelés előnyei mellett Tünde rávilágított arra is, hogy a globális ellátási láncok sokszor olcsóbb termékeket kínálnak, de ez az olcsóság gyakran az alacsony munkabérek, a környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása és a korrupció eredménye.
A globális multik termékei gyakran nem veszik figyelembe a fenntarthatóságot és az igazságos munkakörülményeket, ami hosszú távon a társadalom és a környezet számára káros hatásokkal jár.
– részletezte. Mintegy konklúzióként elmondta, hogy a fenntartható konyha nemcsak a személyes egészségünkre van jótékony hatással, hanem a bolygónkra is. Szerinte mindenkinek a saját döntésein múlik, hogy mennyire képes fenntartható módon élni és étkezni. A fenntartható konyha nem csupán az étkezésről szól, hanem arról is, hogyan kapcsolódunk a termelőkhez, hogyan támogathatjuk a helyi gazdaságot, és hogyan tehetjük egészségesebbé a mindennapi életünket.
„Ha mindenki egy kicsit jobban odafigyel, akkor már sokat tettünk” – zárta beszélgetésünket Haba Tünde.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálta az RMDSZ-t Nagyváradon Magyar Péter, aki szerint a szövetség a Fidesznek „kémkedik” az Európai Néppártban. A Tisza Párt elnöke ennek ellenére együttműködne az RMDSZ-szel.
Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye folyóira.
Nagyváradon zárta szombaton a békéért és a nemzeti összefogásért megtett, „egymillió lépéses” országjáró gyalogtúráját Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke reggel lépte át a határt, hogy több tucatnyi kísérőjével Várad felé vegye az irányt.
Villámcsapás ért két sétáló férfit péntek este a Krassó-Szörény megyei Sebesrom településen, egyikük meghalt.
Beomlott szombaton egy, a Zazar folyó felett átkelést biztosító híd oldalsó része a nagybányai terelőúton, a közúti forgalmat lezárták – közölte Doru Dăncuș polgármester.
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!