Lovas hagyományt teremtenének

A Felvidéki Vágtát, amely az idén már nyolcadik évadába lépett Nemzeti Vágta hivatalos előfutama, hiánypótló és egyúttal hagyományteremtő céllal hozták létre. „Sok felvidéki magyar eddig csak fájó szívvel nézte a budapesti futamot, amiért nem tudott részt venni azon, most az ő vágyaikat is teljesítjük” – mondta a programismertető sajtótájékoztatón Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, a verseny fővédnöke. Kiemelte: a helyi magyar közösség számára a Felvidéki Vágta több egy sporteseménynél, olyan rendezvény, amely erősíti a nemzeti összetartozás érzését, ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a város és a helyi vállalkozók bemutatkozzanak a Nemzeti Vágta budapesti helyszínén, ahol a felvidéki rendezvények saját standja is lesz.

A Felvidéki Vágtára Dél-Szlovákia több magyarok lakta régiójából, de elsősorban a nyugati országrészből jelentkeztek a – vonatkozó szabályzat szerint – kizárólag amatőr versenyzők. A lovas verseny felvidéki fordulójára 12 település lovasa nevezett, közülük három előfutamból négyen kerülnek a helyi döntőbe, majd onnan a két vagy három legjobbnak bizonyult versenyző jut a Nemzeti Vágtára, amelyen a rendező város lovasa „alanyi jogon” vesz részt. „A versenyen indulók száma nem túl népes, ennek nem az az oka, hogy nem lett volna elég ló vagy lovas, de azok közül, akiket megszólítottunk, sokan úgy gondolták, nem lennének elég jók a versenyen való részvételre” – mondta Bóna Erzsébet, a Felvidéki Vágta főszervezője. Megjegyezte: a verseny megszervezése „nem volt egyszerű”, ám az ötlet rendkívül pozitív fogadtatásra talált és így remélik, hogy a példán felbátorodva a jövő évben jóval többen mernek majd benevezni a versenyre. A Felvidéki Vágta szervezői bíznak abban, hogy már a verseny első évada is legalább 10-12 ezer nézőt vonz majd.