Erdély turizmusának egyik alappillérét jelentik a gyógyfürdők
Fotó: Makkay József
Az emelkedő hőmérséklet, az aszályok és az árvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európa híres gyógyfürdőire, és ez alól Erdély sem kivétel. Egy olyan, gyógyfürdőkben gazdag térségre, mint például Székelyföld vagy a Partium hosszú távon igencsak negatív hatással lehet, ha csökken a források hozama, vagy ha az áradások tönkre teszik a fürdőhelyek meglévő infrastruktúráját.
2025. május 24., 09:542025. május 24., 09:54
Európa történelmi gyógyfürdői – mind Baden Baden, Vichy, Bath vagy Karlovy Vary – évszázadok óta vonzzák a pihenésre vágyókat, de a klímaváltozás hatásai – mint az emelkedő hőmérséklet, az árvizek és az aszályok – veszélyeztetik a természeti erőforrásokat.
A melegedő bolygó kihívásaira reagálva Európa nagy gyógyfürdői csatlakoznak a National Geographic Társaság „Preserving Legacies” programjához, hogy megvédjék örökségüket a klímaváltozás okozta kockázatoktól. Ezáltal ezek a fürdők hozzáférhetnek innovatív eszközökhöz, technikai képzéshez és olyan partnerhálózathoz, amely segíti őket a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség növelésében.
– idézi a Digi24 cikke Naomi O’Toole-t, az Európa Nagy Gyógyfürdői szervezet kommunikációs koordinátorát.
Nem kedvezett az időjárás azoknak, akik az iskolai sívakáció idején az ausztriai Salzburg tartományban keresték a kikapcsolódást, a téli sportolás lehetőségeit.
A klímaváltozás hatásai már most is láthatóak, és a gyógyfürdők egyre gyakrabban esnek áradások áldozataivá: például
Azt is fontos megemlíteni, hogy ezek a helyszínek nem csak a kulturális örökség, illetve gyógyászati szerepük miatt fontosak, hanem jellemzően a helyi gazdaságok alapját képezik, turisztikai központok szerveződnek köréjük, többségüket elsősorban kulturális turisztikai szándékkal keresik fel, nem hosszabb időtartamú gyógykezelések miatt.
Fotó: Borszék Polgármesteri Hivatala
Épp ezért Európa legjelentősebb gyógyfürdői csatlakoznak egy programhoz, amely célja az örökségi helyszínek klímaváltozással szembeni védelme. A „Preserving Legacies” program célja annak vizualizálása, hogyan hathat a klímaváltozás a természeti és kulturális örökségi helyszínekre világszerte.
A program a helyi közösségekre összpontosít, arra, hogy készségeket, eszközöket és megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek védik örökségüket.
A program hosszú távú célja egy olyan modell létrehozása, amely más európai desztinációk számára is példát nyújt a hasonló klímaváltozási hatások kezelésére.
Fotó: Bartos Lóránt
Az emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási jelenségek nemcsak Nyugat-Európában, hanem Kelet-Közép-Európában is érzékelhetők. Románia és Erdély sem marad ki a klímaváltozás hatásaiból, amelyek az itteni gyógyfürdők természetes vízforrásait és infrastruktúráját is érintik.
A hőhullámok és az aszályok különösen veszélyeztetik a gyógyfürdők vízellátását. Például a 2024-es hőhullám időtartamát és intenzitását tekintve is példátlan volt az elmúlt 140 évben, ami súlyos hatással volt a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára, de nem csak.
Japán egyik ikonikus jelképének a csúcsa még mindig hómentes, amire 130 éve nem volt példa.
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogtak Németországban egy nemzetközi körözés alatt álló romániai bűnözőt. Liviu Ilie Sălăgean a mezőméhesi nőgyilkosság gyanúsítottja, Emil Gânj bűntársa volt egy korábbi gyilkosságban – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Új turisztikai látványossággal gazdagodott Predeál, az Erdély és Havasalföld határán fekvő népszerű Brassó megyei üdülőtelepülés, Románia legmagasabban fekvő városa (1100 m-es tengerszint feletti magasság).
Kígyómarás miatt szállítottak kórházba egy 52 éves nőt a Beszterce-Naszód megyei Nagyilváról, az áldozat eszméleténél volt, de szédült állapotban találta szombaton a mentőegység.
Az Erzsébet-tábor lényege, hogy érezzük az összetartozást mi, magyarok szerte a Kárpát hazában – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter Erdélyből érkezett Erzsébet-táboros gyermekeknek, akiket az Országházban köszöntött pénteken.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt.
Közönségtalálkozón vesz részt a kincses városban a világűrt nemrég megjárt Kapu Tibor. A magyar űrhajóssal szelfit is készíthet a Kolozsvári Magyar Napok közönsége.
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított három személyt vizsgálnak a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (DIICOT) Szatmár megyei nyomozói, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
Év végéig elkészül a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári kórház, jövő év tavaszán pedig használatba adják a Marosvásárhelyen épülő, hasonló jellegű kórházat is – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az építőmunkások hibájának következtében beton került a Feleki patakba Szeben megyében a Nagyszeben és Fogaras közötti leendő autópálya építőtelepéről, ami szennyezést okozott és halakat pusztított el.
Barabási Albert László szerint, ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!