A királykisasszony jegyei. A legendás Magyar népmesék animációs sorozat egyes részei szexualitásra utaló jegyeket tartalmaznak – többek közt ezzel indokolták Kínában, hogy egyelőre nem forgalmazzák
Fotó: Magyar népmesék
Kínai nyelven is elérhető immár a Magyar népmesék című sorozat, de az animációt az „agresszívnek” ítélt egyes részek miatt egyelőre nem forgalmazzák az ázsiai országban – mondta el Mikulás Ferenc, az animációk ötletgazdája, a sorozatot gyártó Kecskemétfilm Kft. stúdióalapító-vezetője a vasárnap.hu-nak.
2023. február 21., 16:432023. február 21., 16:43
2023. február 21., 16:582023. február 21., 16:58
„Az elmúlt években felmerült, hogy érdemes lenne a Magyar népmesék száz epizódját Ázsiában, így Kínában is forgalmazni, mivel több évtizedes kapcsolatunk van egy kínai filmfesztivállal, filmprogramokat cserélünk egymással.
Náluk ezek a szabályok, ezeket be kell tartani” – mondta Mikulás Ferenc. Hozzátette, nem szerette volna, ha a sorozat csonkolva, hiányosan kerül sugárzásra, így egyelőre nem egyeztek meg. Emiatt még nem kerül bemutatásra Kínában a legendás magyar sorozat.
„Azt is el kell, hogy mondjam, hogy pár hete volt nálam egy másik kínai forgalmazó képviselője. Hosszasan beszélgettünk és elképzelhető, hogy idővel Kínában is bemutatásra kerülhet a sorozat, illetve felkerülhet valamilyen ottani videómegosztóra is, hiszen a YouTube Kínában nem elérhető. A szinkron mindenesetre már elkészült Sanghajban” – mondta el Mikulás Ferenc. Azt is elmondta, bárhogy is alakul a forgalmazás, mindenesetre a Magyar népmesék sorozat kínai változatát már feltöltötték az egyik legnépszerűbb nyugati videómegosztóra.
A közeljövőben Kína magyarországi nagykövetségén is vetítenek néhány epizódot ott élő gyermekek számára.
Több mint harminc éve ismert nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is a Magyar népmesék sorozat
Fotó: Magyar népmesék/Facebook
Egyébként a Magyar népmesék egyik epizódja Romániában már 2009-ben „kiverte a biztosítékot”: annak idején figyelmeztetésben részesítette az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Minimax rajzfilmadó román változatát, mivel illetlennek minősítette a Magyar népmesék rajzfilmsorozat szinkronizált változatában megjelenő képeket. A bukaresti médiatestület szerint ez a rajzfilm állatkínzásra utaló jeleneteket is tartalmazott.
A testület azt közölte, hogy a magyar népköltészetből ihletődött mese sérti a gyermekek védelmére vonatkozó szabályokat.
A Magyar népmesék sorozat több mint harminc éve ismert nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is, amelyet 1977-től kezdtek gyártani, majd az 1980-as évektől egészen 2012-ig futott.
A legendás sorozatot, amelyen generációk nőttek fel, 1977-től kezdték gyártani, majd az 1980-as évektől egészen 2012-ig futott
Fotó: Magyar népmesék/Facebook
„Az életem úgy alakult, hogy láttam a paraszti kultúra pusztulását, és úgy gondoltam, hogy ha a média közelébe kerülök, mindenképp fontos ezeket az értékeket korszerű eszközökkel továbbadni” – mondta el korábban Mikulás Ferenc. Kifejtette,
Hozzátette, Kecskeméten működött a Kodály-intézet, a népi iparművészeti múzeum, a népi gyermekjátékokat bemutató múzeum, tehát a környezet is ihlette, hogy ilyesmivel foglalkozzon.
Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot – nyilatkozta az animációk ötletgazdája, Mikulás Ferenc az m5 kulturális csatornán annak kapcsán, hogy a világszerte népszerű sorozatot hungarikummá nyilvánították.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!