A világ több mint 170 országában népszerűvé váltak a most hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék
Fotó: Magyar népmesék/Facebook
Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot – nyilatkozta az animációk ötletgazdája, Mikulás Ferenc az m5 kulturális csatornán annak kapcsán, hogy a világszerte népszerű sorozatot hungarikummá nyilvánították. Az alkotók sorozatot készítenek az Árpád-házi szentek életéről is.
2020. október 22., 09:562020. október 22., 09:56
Újabb epizódokat terveznek a Magyar népmesék animációs sorozatba, amelyet múlt héten hungarikummá nyilvánított a Hungarikum Bizottság. A mintegy száz epizódot magában foglaló rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben a magyar néphagyományokat – mondta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke a testület lakiteleki ülésén. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik.
A sorozat ötletgazdája, Mikulás Ferenc, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, a Kecskemét Film Magyar Animációs Stúdió ügyvezető igazgatója az m5 kulturális csatorna keddi műsorában rámutatott,
„Az életem úgy alakult, hogy láttam a paraszti kultúra pusztulását, és úgy gondoltam, hogy ha a média közelébe kerülök, mindenképp fontos ezeket az értékeket korszerű eszközökkel továbbadni” – fogalmazott Mikulás Ferenc. Kifejtette, az 1970-es években az érdeklődés homlokterébe került a népművészet, akkor kezdődött a táncházmozgalom, a néprajzi gyűjtések. Hozzátette, Kecskeméten működött a Kodály-intézet, a népi iparművészeti múzeum, a népi gyermekjátékokat bemutató múzeum, tehát a környezet is ihlette, hogy ilyesmivel foglalkozzon.
„Akkoriban a Pannónia Filmstúdióhoz tartoztunk, és ott voltak, akik azt mondták, hogy a magyar népmeséket nem lehet majd külföldön eladni. De azóta tudjuk, hogy több mint 170 országban 125 millióan tekintették meg a sorozatot, a Youtube-videómegosztón pedig több mint 150 millióan”– mondta az ötletgazda. Mint kifejtette,
„Amikor egy animációs fesztiválon népmese-szimpóziumot rendeztünk, akkor különböző országokból hívtunk meg televíziósokat. A mongol televíziótól két olyan mese érkezett, ami egy az egyben lehetett volna magyar népmese” – fejtette ki Mikulás Ferenc.
A népmese-animációk tervezője, rendezője Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész volt, aki a szakmai hátteret is irányította.
„Malonyai Dezső a huszadik század elején 25 munkatársával összegyűjtötte a történelmi Magyarország díszítőművészetének anyagát. Jankovics Marcellnek az volt az ötlete, hogy ahol a meséket gyűjtötték, ott próbáljuk megkeresni a díszítőművészeti elemeket, és használjuk föl az animációban” – fejtette ki Mikulás Ferenc. Arról is beszélt, hogy
„Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, úgy gondolom, érdemes folytatni a magyar népmesék sorozatát is. Megkerestem a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportját, hogy keressünk újra eredeti népmesegyűjtéseket, és 13 animációt próbálunk elkészíteni, ha lesz támogatónk” – mondta Mikulás Ferenc.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!