A világ több mint 170 országában népszerűvé váltak a most hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék
Fotó: Magyar népmesék/Facebook
Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot – nyilatkozta az animációk ötletgazdája, Mikulás Ferenc az m5 kulturális csatornán annak kapcsán, hogy a világszerte népszerű sorozatot hungarikummá nyilvánították. Az alkotók sorozatot készítenek az Árpád-házi szentek életéről is.
2020. október 22., 09:562020. október 22., 09:56
Újabb epizódokat terveznek a Magyar népmesék animációs sorozatba, amelyet múlt héten hungarikummá nyilvánított a Hungarikum Bizottság. A mintegy száz epizódot magában foglaló rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben a magyar néphagyományokat – mondta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke a testület lakiteleki ülésén. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik.
A sorozat ötletgazdája, Mikulás Ferenc, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, a Kecskemét Film Magyar Animációs Stúdió ügyvezető igazgatója az m5 kulturális csatorna keddi műsorában rámutatott,
„Az életem úgy alakult, hogy láttam a paraszti kultúra pusztulását, és úgy gondoltam, hogy ha a média közelébe kerülök, mindenképp fontos ezeket az értékeket korszerű eszközökkel továbbadni” – fogalmazott Mikulás Ferenc. Kifejtette, az 1970-es években az érdeklődés homlokterébe került a népművészet, akkor kezdődött a táncházmozgalom, a néprajzi gyűjtések. Hozzátette, Kecskeméten működött a Kodály-intézet, a népi iparművészeti múzeum, a népi gyermekjátékokat bemutató múzeum, tehát a környezet is ihlette, hogy ilyesmivel foglalkozzon.
„Akkoriban a Pannónia Filmstúdióhoz tartoztunk, és ott voltak, akik azt mondták, hogy a magyar népmeséket nem lehet majd külföldön eladni. De azóta tudjuk, hogy több mint 170 országban 125 millióan tekintették meg a sorozatot, a Youtube-videómegosztón pedig több mint 150 millióan”– mondta az ötletgazda. Mint kifejtette,
„Amikor egy animációs fesztiválon népmese-szimpóziumot rendeztünk, akkor különböző országokból hívtunk meg televíziósokat. A mongol televíziótól két olyan mese érkezett, ami egy az egyben lehetett volna magyar népmese” – fejtette ki Mikulás Ferenc.
A népmese-animációk tervezője, rendezője Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész volt, aki a szakmai hátteret is irányította.
„Malonyai Dezső a huszadik század elején 25 munkatársával összegyűjtötte a történelmi Magyarország díszítőművészetének anyagát. Jankovics Marcellnek az volt az ötlete, hogy ahol a meséket gyűjtötték, ott próbáljuk megkeresni a díszítőművészeti elemeket, és használjuk föl az animációban” – fejtette ki Mikulás Ferenc. Arról is beszélt, hogy
„Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, úgy gondolom, érdemes folytatni a magyar népmesék sorozatát is. Megkerestem a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportját, hogy keressünk újra eredeti népmesegyűjtéseket, és 13 animációt próbálunk elkészíteni, ha lesz támogatónk” – mondta Mikulás Ferenc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!