Folytatnák a világhírű Magyar népmeséket: a hungarikummá nyilvánított animációs sorozat újabb epizódjai készülhetnek el
A világ több mint 170 országában népszerűvé váltak a most hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék
Fotó: Magyar népmesék/Facebook
Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot – nyilatkozta az animációk ötletgazdája, Mikulás Ferenc az m5 kulturális csatornán annak kapcsán, hogy a világszerte népszerű sorozatot hungarikummá nyilvánították. Az alkotók sorozatot készítenek az Árpád-házi szentek életéről is.
Kiss Judit
2020. október 22., 09:562020. október 22., 09:56
Újabb epizódokat terveznek a Magyar népmesék animációs sorozatba, amelyet múlt héten hungarikummá nyilvánított a Hungarikum Bizottság. A mintegy száz epizódot magában foglaló rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben a magyar néphagyományokat – mondta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke a testület lakiteleki ülésén. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik.
Archetípus, ami nem csak magyar sajátosság
A sorozat ötletgazdája, Mikulás Ferenc, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, a Kecskemét Film Magyar Animációs Stúdió ügyvezető igazgatója az m5 kulturális csatorna keddi műsorában rámutatott,
„Az életem úgy alakult, hogy láttam a paraszti kultúra pusztulását, és úgy gondoltam, hogy ha a média közelébe kerülök, mindenképp fontos ezeket az értékeket korszerű eszközökkel továbbadni” – fogalmazott Mikulás Ferenc. Kifejtette, az 1970-es években az érdeklődés homlokterébe került a népművészet, akkor kezdődött a táncházmozgalom, a néprajzi gyűjtések. Hozzátette, Kecskeméten működött a Kodály-intézet, a népi iparművészeti múzeum, a népi gyermekjátékokat bemutató múzeum, tehát a környezet is ihlette, hogy ilyesmivel foglalkozzon.
„Akkoriban a Pannónia Filmstúdióhoz tartoztunk, és ott voltak, akik azt mondták, hogy a magyar népmeséket nem lehet majd külföldön eladni. De azóta tudjuk, hogy több mint 170 országban 125 millióan tekintették meg a sorozatot, a Youtube-videómegosztón pedig több mint 150 millióan”– mondta az ötletgazda. Mint kifejtette,
„Amikor egy animációs fesztiválon népmese-szimpóziumot rendeztünk, akkor különböző országokból hívtunk meg televíziósokat. A mongol televíziótól két olyan mese érkezett, ami egy az egyben lehetett volna magyar népmese” – fejtette ki Mikulás Ferenc.
Az Árpád-házi szentekről is készül hasonló sorozat
A népmese-animációk tervezője, rendezője Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész volt, aki a szakmai hátteret is irányította.
„Malonyai Dezső a huszadik század elején 25 munkatársával összegyűjtötte a történelmi Magyarország díszítőművészetének anyagát. Jankovics Marcellnek az volt az ötlete, hogy ahol a meséket gyűjtötték, ott próbáljuk megkeresni a díszítőművészeti elemeket, és használjuk föl az animációban” – fejtette ki Mikulás Ferenc. Arról is beszélt, hogy
„Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, úgy gondolom, érdemes folytatni a magyar népmesék sorozatát is. Megkerestem a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportját, hogy keressünk újra eredeti népmesegyűjtéseket, és 13 animációt próbálunk elkészíteni, ha lesz támogatónk” – mondta Mikulás Ferenc.
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Új magyar filmek a TIFF-en
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Új magyar filmek a TIFF-en
A kora nyári kánikula ellenére is népszerű volt a Jazz in the Park
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A kora nyári kánikula ellenére is népszerű volt a Jazz in the Park
„Nem volt hiábavaló az a tengernyi óra, amelyet az anyanyelvem ápolására szenteltem” – Rus Lilla a Tüzes Bálint-díjról
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
Elindult a Déryné Program Határtalan alprogramja Erdélyben
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
Elindult a Déryné Program Határtalan alprogramja Erdélyben
Magyar napok Máramarosszigeten: közösségépítés a helyi szórványmagyarság életében
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Magyar napok Máramarosszigeten: közösségépítés a helyi szórványmagyarság életében
Mozifilm készül Móricz Zsigmond Úri muri című regényéből, elkezdődött a forgatás
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Mozifilm készül Móricz Zsigmond Úri muri című regényéből, elkezdődött a forgatás
Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége
Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!