A szobrászművész elmondta, a homokszobrászat nagyon hasonlít a klasszikus szobrászathoz, az alakok megformálása ugyanúgy történik, itt is szükségesek az anatómiai ismeretek, ez a fajta művészet annyiban más a kőhöz vagy bronzhoz képest, hogy gyorsabban elkészülnek az alkotások. „Nagyon gyorsan, öt nap alatt elkészül egy homokszobor, míg kőből lehet egy évre is szükség lenne, vagy akár bronzból vagy agyagból is hónapokat venne igénybe a munkafolyamat” – magyarázta Monostori Ferenc. Hozzátette,

A szobrász anyagválasztása meghatározza a műalkotásait, így például a homokból vagy a jégből készültek bármennyire szépek, nem időtállóak. Monostori Ferenc elmondta, ezek az alkotások általában az első fagyok beálltáig maradnak meg, de volt már arra is példa, hogy „túlélték” a telet. „Mivel ezek a szobrok homokból készülnek, a hagyományos anyagból készített szobrokhoz képest nagyon rövid ideig állnak. Nem bánt, hogy alkotásaim mulandóak, ugyanis nagyon szeretek fotózni, és a művészetnek ezzel a formájával örökítem meg az alkotásaimat” – fejtette ki a szobrászművész.

– mondta a szobrászművész. Arról is beszélt, hogy épp emiatt nem szereti a világrekord-kísérleteket, mivel ezekben az esetekben nem az érzések, kifejezések művészi közvetítésére tevődik a hangsúly, hanem a méretek a meghatározóak, a rekorddöntés a cél, ami sokszor a művészet rovására megy.

A két és fél méter magas alkotás tizenöt köbméter homokból készült, a lovagkirály tekintélyt parancsoló arcképe impozáns látványt nyújt az olasz reneszánsz stílusban épült, ötszögű, sarokbástyákkal körülvett várban. „A korabeli feljegyzésekből, krónikákból az derül ki, hogy szigorú ember volt a lovagkirály, ami teljesen elképzelhető, ugyanis nem volt egyszerű egy országot vezetni a tatárjárás idején. Tanulmányoztam a korabeli ábrázolásokat, hermákat, a több székelyföldi templom falán fennmaradt Szent László-freskókat, ezek a megjelenítések stilizáltan ábrázolják a városalapítót. Hiteles kép nem maradt fenn a közel ezer évvel korábban élt királyról, mert mindenik freskó, herma, korabeli vagy későbbi ábrázolás más, ezért mondhatni szabad kezet kaptam az megjelenítéséhez.

– magyarázta Monostori Ferenc. Hozzátette, kihívást jelentett, hogy nagyon agyagos homokkal kell dolgoznia, a Körös környékén ugyanis nincs az a fajta alapanyag, amiket általában munkáihoz használ. „A kezdeti nehézség ellenére, úgy érzem, a lovagkirály segített határidőre befejezni a szobrot, és most hirtelen jobban tetszik, mint bármelyik másik alkotásom. Megtiszteltetés volt számomra elkészíteni Szent László szobrát, míg a szobron dolgoztam, közel kerültem az itteni emberekhez, és éreztem, hogy számukra ma is jelentőséggel bír a Partium védőszentjeként is tisztelt lovagkirály öröksége, ami nagy erőt adott nekem is” – tette hozzá a szobrászművész.