A lovagkirály két és fél méteres portréját 15 köbméter homokból készítette el Monostori Ferenc magyarországi szobrászművész
Fotó: Szent László Napok
Nem mindennapi látvány, Szent László két és fél méteres homokszobra fogadja a látogatókat a nagyváradi várban. Monostori Ferenc magyarországi szobrászművész alkotása, amely a nagyváradi városünnep keretében készült el, a szombat délelőtti átadót követően várhatóan a tél beálltáig látható a partiumi városban.
2022. június 25., 09:002022. június 25., 09:00
Különleges attrakció, a városalapító Szent László király homokból készült két és fél méteres arcképe fogadja a látogatókat a nagyváradi várban. Monostori Ferenc magyarországi szobrászművész alkotása a 10. Szent László Napok keretében készült el. Az ötnapos munkafolyamatot az érdeklődők is figyelemmel követhették, az alkotást szombat délelőtt adják át a nagyközönségnek, és a tervek szerint a tél beálltáig várja a látogatókat a 11. században épült vár udvarán.
A szobrászművész, aki alkotásaival számos világrekord felállításában vett részt, a Krónikának elmondta, Portugáliában került kapcsolatba a homokszobrokkal, és annyira lenyűgözte a szobrászatnak ez a formája, hogy a hagyományos kő- és bronzszobrászat mellett készít alkotásokat homokból azóta is.
A szobrászművész elmondta, a homokszobrászat nagyon hasonlít a klasszikus szobrászathoz, az alakok megformálása ugyanúgy történik, itt is szükségesek az anatómiai ismeretek, ez a fajta művészet annyiban más a kőhöz vagy bronzhoz képest, hogy gyorsabban elkészülnek az alkotások. „Nagyon gyorsan, öt nap alatt elkészül egy homokszobor, míg kőből lehet egy évre is szükség lenne, vagy akár bronzból vagy agyagból is hónapokat venne igénybe a munkafolyamat” – magyarázta Monostori Ferenc. Hozzátette,
A szobrász anyagválasztása meghatározza a műalkotásait, így például a homokból vagy a jégből készültek bármennyire szépek, nem időtállóak. Monostori Ferenc elmondta, ezek az alkotások általában az első fagyok beálltáig maradnak meg, de volt már arra is példa, hogy „túlélték” a telet. „Mivel ezek a szobrok homokból készülnek, a hagyományos anyagból készített szobrokhoz képest nagyon rövid ideig állnak. Nem bánt, hogy alkotásaim mulandóak, ugyanis nagyon szeretek fotózni, és a művészetnek ezzel a formájával örökítem meg az alkotásaimat” – fejtette ki a szobrászművész.
Fotó: Szent László Napok
Elmondta, leginkább emberi alakokat formál meg, ugyanis a figurák, az emberi portrék és testábrázolás állnak a legközelebb hozzá. „Az emberi arcok kifejezései, a figurák elemei vonzanak leginkább. Például, ha felkérnek, hogy József Attila portréját formázzam meg, örvendek, mert neki nagyon kifejező, érzelmes arca volt.
– mondta a szobrászművész. Arról is beszélt, hogy épp emiatt nem szereti a világrekord-kísérleteket, mivel ezekben az esetekben nem az érzések, kifejezések művészi közvetítésére tevődik a hangsúly, hanem a méretek a meghatározóak, a rekorddöntés a cél, ami sokszor a művészet rovására megy.
A két és fél méter magas alkotás tizenöt köbméter homokból készült, a lovagkirály tekintélyt parancsoló arcképe impozáns látványt nyújt az olasz reneszánsz stílusban épült, ötszögű, sarokbástyákkal körülvett várban. „A korabeli feljegyzésekből, krónikákból az derül ki, hogy szigorú ember volt a lovagkirály, ami teljesen elképzelhető, ugyanis nem volt egyszerű egy országot vezetni a tatárjárás idején. Tanulmányoztam a korabeli ábrázolásokat, hermákat, a több székelyföldi templom falán fennmaradt Szent László-freskókat, ezek a megjelenítések stilizáltan ábrázolják a városalapítót. Hiteles kép nem maradt fenn a közel ezer évvel korábban élt királyról, mert mindenik freskó, herma, korabeli vagy későbbi ábrázolás más, ezért mondhatni szabad kezet kaptam az megjelenítéséhez.
– magyarázta Monostori Ferenc. Hozzátette, kihívást jelentett, hogy nagyon agyagos homokkal kell dolgoznia, a Körös környékén ugyanis nincs az a fajta alapanyag, amiket általában munkáihoz használ. „A kezdeti nehézség ellenére, úgy érzem, a lovagkirály segített határidőre befejezni a szobrot, és most hirtelen jobban tetszik, mint bármelyik másik alkotásom. Megtiszteltetés volt számomra elkészíteni Szent László szobrát, míg a szobron dolgoztam, közel kerültem az itteni emberekhez, és éreztem, hogy számukra ma is jelentőséggel bír a Partium védőszentjeként is tisztelt lovagkirály öröksége, ami nagy erőt adott nekem is” – tette hozzá a szobrászművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.
Partiumi és erdélyi lemezbemutató koncertre indul idén májusban a Sárik Péter Trió. A Jazzkívánságműsor 3 című lemezen ismert világslágerek jazzes feldolgozásai hallhatók a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta előadásában.
Az ír adatvédelmi hatóság 530 millió eurós bírságot szabott ki a TikTokra arra hivatkozva, hogy európai felhasználók adatait továbbította Kínába és ezzel megsértette a személyes adatok védelméről szóló uniós rendeletet.
A Partiumban, Szilágyságban, Kalotaszegen folytatja a Kárpát-medencében tavaly ősszel útjára indított kezdeményezését a Vándormozi, a Nem Csak Egy Nap A Világ nevű eseményen egész nap szinte szünet nélkül forog majd a mozigép.
Harry herceg, a brit uralkodó fia kijelentette, hogy szeretne véget vetni a családtagjaival évek óta fennálló viszálynak és ki akar békülni velük.
Három különböző méretben készítette el a következő egyházfő első ruháját Raniero Mancinelli római szabó.
Az indiai fogások közül talán a legismertebb a curry – az elnevezés vonatkozhat úgy a fűszerkeverékre, mint a különleges ízvilágú szószos ételekre. A lényeg: az aromás-fűszeres dél-ázsiai ételt könnyedén összedobhatjuk mi is otthon.
Debreceni huszárok mutatkoznak be Nagybányán a hétvégén a Teleki Magyar Ház meghívására – közölte a Nagybánya és a környék magyarságát összefogó szervezet.
A Máramaros megyei csendőrség figyelmezteti a Máramarosi- és a Radnai-havasokba készülő turistákat, hogy a gerincek közelében még jelentős a hóréteg, így megfelelően felszerelkezve induljanak útnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!