2009. április 06., 11:132009. április 06., 11:13
Az Oxfordi Egyetem kutatói az 1,8 millió évvel ezelőtt kezdődött és 10 ezer évvel ezelőttig tartó pleisztocén korban a mai Brit-szigetek területén élt nagymacskák családfájára voltak kíváncsiak. Ennek érdekében számos európai és észak-amerikai ősmaradványból vett DNS-mintát vizsgáltak meg. A genetikai vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az ősi, kihalt állatok nagyon közeli rokonságban álltak a mai oroszlánokkal. Ezek az őslények úgy nézhettek ki, mint a mai oroszlánok szuperméretű változatai, hiszen testük legalább 25 százalékkal volt nagyobb a ma élő állatoknál.
Az amerikai kontinensen élő példányoknak ráadásul hosszabb lábaik voltak, melyek a kitartó futáshoz alkalmazkodtak. A barlangrajzok alapján lenyűgöző ragadozók voltak, bár a hímeknek valószínűleg nem volt sörényük. A DNS-vizsgálatok szerint a pleisztocén oroszlánok genetikai szempontból két alcsoporthoz tartoztak. Egyiket az Eurázsia északi részét, valamint Alaszka és Yukon területét benépesítő oroszlánok alkották, míg a másik csoportba az Észak-Amerika déli részéről származó oroszlánok tartoznak.
Ezt a mai szemmel nézve szokatlan elterjedést a jégkorszaki ősföldrajzot ismerve érthetjük meg: ekkor még szárazföldi híd kötötte össze Szibéria és Alaszka területét, ami lehetővé tette, hogy az oroszlánok könnyen eljussanak Európából Észak-Amerikába. Ott aztán néhány helyen az észak-amerikai jégtakaró megszakította a migrációs útvonalat, ami magyarázatul szolgálhat a két genetikailag elkülönülő csoport megjelenésére. (A pleisztocén során bekövetkezett tengerszintcsökkenés nemcsak Szibéria és Alaszka között tette lehetővé az átkelést, hanem a brit terület és az európai kontinens között is.)
A pleisztocén oroszlánok súlya meghaladhatta a 3 mázsát. A mai oroszlánok legnagyobb súlya 250 kilogramm. A brit és az európai pleisztocén oroszlánok, akárcsak észak-amerikai kortársaik az afrikai szavannáktól nagyon eltérő világban éltek, pedig ezekhez a nagymacskákhoz ma leginkább ezt a környezetet társítjuk. A pleisztocén során a Brit-szigetek tájképe például inkább a mai orosz sztyeppe jeges tundrájához hasonlított.
Ezeken a területeken hatalmas méretű állatok, például mamutok, gyapjas orrszarvúk és óriásszarvasok népes csordái vándoroltak, mígnem 13 ezer évvel ezelőtt az oroszlánok ezekkel a nagy növényevőkkel együtt eltűntek egy tömeges kihalási katasztrófa következtében. E kihalás kiváltóokai még mindig vitatottak, de valószínű, hogy valamilyen módon a korai emberek is hozzájárultak az eseményekhez.
A most ismertetett kutatás is segíthet világosabb képet festeni arról, hogyan boldogultak ezek a nagy állatok, mielőtt a kihalás bekövetkezett. Az oroszlánokról például a mitokondriális DNS-vizsgálat alapján kiderült, hogy 30–40 ezer évvel a kihalásuk előtt genetikai változatosságuk jelentős részét elveszítették.
Ez történhetett lokális kihalás és bizonyos területek újra birtokbavétele miatt, vagy pedig azért, mert néhány oroszláncsoport előnyre tett szert a többivel szemben, és így fokozatosan kiszorította, felváltotta őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Izgatottan készülnek a szervezők az év egyik legkülönlegesebb szabadtéri eseményére: május 24-én immár hatodik alkalommal rendezik meg a Run to the Hills futófesztivált Krasznán.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.
Partiumi és erdélyi lemezbemutató koncertre indul idén májusban a Sárik Péter Trió. A Jazzkívánságműsor 3 című lemezen ismert világslágerek jazzes feldolgozásai hallhatók a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta előadásában.
Az ír adatvédelmi hatóság 530 millió eurós bírságot szabott ki a TikTokra arra hivatkozva, hogy európai felhasználók adatait továbbította Kínába és ezzel megsértette a személyes adatok védelméről szóló uniós rendeletet.
A Partiumban, Szilágyságban, Kalotaszegen folytatja a Kárpát-medencében tavaly ősszel útjára indított kezdeményezését a Vándormozi, a Nem Csak Egy Nap A Világ nevű eseményen egész nap szinte szünet nélkül forog majd a mozigép.
Látogatottsági adatok