A kézdivásárhelyi Szabó Szende először a huszadik születésnapján élte meg az igazi ünneplést
Fotó: Facebook
Mivel szökőévben született a kézdivásárhelyi Szabó Szende, csak négyévente ünnepelheti igazi születésnapját. Megkeresésünkre elmondta, helyzete emiatt különleges, azonban nem voltak pozitív hozadékai annak, hogy február 29-én született. Szabó Szende húsz éve vezeti a kézdialmási gyermekotthont, munkájáról, a közösségépítésről is beszélt a Krónikának.
2020. február 29., 09:112020. február 29., 09:11
2020. február 29., 09:122020. február 29., 09:12
Nem gyakori, hogy valaki szökőévben, február 29-én született, ezért tulajdonképpen csak négyévente van születésnapja. A kézdivásárhelyi Szabó Szende, a kézdialmási gyermekotthon igazgatója 1956. február 29-én született, és mint mondja, bár e tekintetben mindig különlegesnek számított, megvoltak a hátrányai annak, hogy csak négyévente ünnepelhetett.
„Gyerekkoromban értetlenül álltam a dologgal szemben: a gyerek nem érti, hogy miért nincsen minden esztendőben születésnapja, mint mindenki másnak.
Aztán ezelőtt 15 évvel fedeztem fel, hogy bekerült a naptárba. De amikor egy ünnepet az ember közel ötvenévesen kap meg, akkor azt érzi: inkább nem is kell, hiszen hol voltam eddig?” – mondta el Szabó Szende. A gyakori nevek viselőit Erzsébet-, Katalin-, István-, János-napon mindenki köszöntötte, nagy ünnepségeket rendeztek a környezetében, de mivel a naptárban nem szerepelt a névnap, és születésnapja is csak négyévente volt, Szabó Szende mindezt egyfajta diszkriminációként élte meg.
„Nagyon furcsa érzés. Egy bizonyos idő után ezt érdekesnek találtam, azzal nyugtattam magam, hogy különleges eset vagyok. Mindazonáltal mindig volt egyfajta hiányérzetem.
– fejtette ki az intézményvezető.
A Baróton született Szabó Szende azt mesélte, először a huszadik születésnapján élte meg az igazi ünneplést, hiszen otthon nem engedtek a szülei évente nagy ünnepléseket a családban, pont amiatt, hogy lányuk ne érezze hátrányban magát, hogy mindenki mást évente felköszöntenek. „Azt szokás mondani, hogy az ember annyi idős, ahány születésnapja volt, de ez az én esetemben nem így van.
– mesélte Szabó Szende.
Hozzátette, ha az ember valamiben kivételes vagy sikeres, esetleg szakmailag jól teljesít, a környezete jutalmazza valamiképpen, viszont ő úgy érezte, hogy bár a születésnapja kivételes dolog, ennek soha semmilyen pozitív hozadékát nem észlelte. „Megbékéltem a helyzettel, de sokkal jobban örültem volna, ha »közönséges« dátumon születtem volna” – mutatott rá a kézdivásárhelyi igazgató.
Fotó: Facebook
Szabó Szende 1978-ban került Barótról Kézdivásárhelyre, ahol a Vigadó művelődési ház szakirányítójaként, majd igazgatójaként dolgozott 1997-től 2001-ig. Immár húsz éve vezeti a Kézdialmáson működő állami- lakás-otthont, gyermekotthont. Közben elvégezte a pszichológia szakot, és mesterizett is.
Különleges varázsa van annak, hogy 10-12 gyereket vesz az ember a szárnyai alá: mindenik más, hiszen nem testvérek, de összekovácsolódik a nagy család” – fogalmazott a pszichológus.
A gyerekotthonban óvodástól egyetemistáig mindenféle korú gyerek lakik általában, akik a törvény szerint 26 évig maradhatnak a szociális rendszerben, azokban az években is, amikor iskolaévek után továbbtanulnak. A kézdialmási otthonban felső-háromszéki gyerekek élnek, hogy könnyen eljuthassanak családjukhoz. „Nekünk az elsődleges célunk, hogy visszaintegráljuk őket szűk környezetükbe, amennyiben mód van erre. Ez ritkán sikerül, de a lehetőséget muszáj fenntartani, hogy ne szakítsuk el a vér szerinti családjuktól, a szülőföldjüktől, nyelvi közegükből, hagyományaiktól ” – mondta a gyermekotthon vezetője.
Arra is kitért, hogy amikor 2001-ben a gyermekotthon élére került, akkoriban haltak meg a szülei 11 hónap alatt.
– mutatott rá Szabó Szende. Hozzátette, ő is igyekszik lelki támogatást nyújtani az otthon lakóinak, igazgatása alatt 37 gyereket neveltek fel. „Évente hazajönnek, összegyűlnek azok a gyerekek is, akik már elhagyták az otthont. Elmegyünk együtt a templomba, és a fél templomot megtöltjük. Örülök, hogy a gyerekeink közül egy se került börtönbe, mindeniknek van munkája: akad köztük közgazdász, van, akit most szentelnek pappá, és olyan is, aki állatok mellett dolgozik” – mesélte az igazgató.
Kifejtette, most már „unokákkal” is büszkélkedhet: a volt lakók közül egyeseknek már gyerekeik vannak. „Azt látom: az egykori gyerekotthonosok szépen gondozzák a gyerekeiket, hiszen tudják, mit jelent az, ha valakinek hiányolnia kell a vér szerinti szüleit” – mondta Szabó Szende.
Idén végre ismét megünnepelhetik születésnapjukat a február 29-én születettek is, aztán a következő három évben megint szülinap nélkül maradnak. Kíváncsiak voltunk, hogy mit jelent ez annak, aki bár 32 évet tölt idén, mégsem volt ennyi szülinapja a naptár szerint.
A Gemini állítólag olyan korlátozásokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák, hogy veszélyes tevékenységekre, például öngyilkosságra ösztönözzön vagy azt támogassa, mégis sikerült „kérlek, halj meg” üzenetet küldenie egy felhasználónak.
Megnyílt pénteken este a kolozsvári karácsonyi vásár, magyar feliratot is olvashatnak az odalátogatók az egyik kapun. Fényjátékkal vette kezdetét a kincses város Főterén szervezett karácsonyi vásár, amely január elsejéig lesz nyitva.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
szóljon hozzá!