Fotó: Balázs Katalin
Székelyföld három nagyobb régiója, Kovászna, Maros és Hargita megye képviselői egyaránt részt vettek a hét végén Gyergyóban a két napos Székelyföldi Lovas Ünnepen.
2015. szeptember 13., 18:322015. szeptember 13., 18:32
“Nyolc év alatt a rendezvény a Gyergyói Lovas Napokból Székelyföldi Lovas Ünneppé nőtte ki magát. Úgy gondolom, Gyergyószentmiklós önkormányzata jó lóra tett, amikor felkarolta a rendezvényt és lehetőségéhez mérten segítette. Büszkén állíthatom, hogy ezt a varázslatot mi, gyergyóiak tettük” – fogalmazott Nagy Zoltán alpolgármester. Sepsiszengyörgy alpolgármestere, Sztakics Éva képviselte Háromszéket, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsa elnökének üzenetét is tolmácsolva.
A népmeséket idézte, melyekben a ló természetfeletti erőre tesz szert, szárnyakat kap, hogy az embert vágyai felé röpítse. “Hetven év tudományos mezőgazdasága próbálta ezt a kapcsolatot megszakítani, sikertelenül. Ma újra felértékelődik a ló és az ember kapcsolata” – fejtette ki, üdvözölve a Székelyföld-szerte gombamód szaporodó lovas iskolákat, hagyományőrző egyesületeket. A ló és ember mai kapcsolatáról beszélt Szabó Árpád, Maros megye tanácsának alelnöke is, hozzáfűzve, az idei Székelyföldi Lovas Ünnep erősíti a ló iránti szeretetet, és a lovas hagyományok megőrzése iránti felelősséget.
“Mert lóvá tesz az ember, de emberré tesz a ló” –idézte Jókai szavait Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, arról is szólva, mi mindenre használható a ló. “Sok mindent lehet Székelyföldön tenni, és ennek ellenkezőjére csak a tökéletlenség lehet mentség” – világított rá az ünnepség példájával Borboly Csaba elnök, aki kalapot emelt a szervezők, a támogatók, a közönség előtt.
“Emelem a kalapomat Mezei János polgármester előtt is, hisz sokadik éve együtt szervezünk, dolgozunk, bár különböző pártok színeiben nyertünk mandátumot. Együtt dolgozunk, mert az összefogás mindennél fontosabb. És emelem a kalapomat a lovasok előtt, mert hisznek abban, hogy akár hagyományőrzőkként, versenyzőkként vagy oktatókként dolgoznak, Székelyföldön lehet erős lovas élet” – monta Borboly.
Az ünnepen nagy sikert aratott Pászka Lehel és Kodolányi Réka lovas íjász bemutatója. Nem először láthatta a közönség a gyergyószentmiklósi lovas pályán a világrekorder Pászka Lehelt, aki kantár és nyereg nélkül ülte meg vágtázó lovát, és lovaglás közben 15 céltáblát talált el nyíllal, világrekordot állítva fel.
“Bölcs Leó bizánci császár azt mondta a magyarokról, hogy két dologban felülmúlhatatlanok, a lóról való visszafelé nyilazásban és a parancsok gyors és pontos végrehajtásában. Ha megértenénk a mai világban, hogy amit meg kell tennünk, az gyors és precíz legyen, akkor már nyertünk” – mondta a világrekorder. Úgy fogalmazott, a lovas harcászat ennél is többet jelent. “Ennek köszönhetően maradt meg a magyarság a Kárpát-medencében, mert, amíg a lőfegyverek megjelentek, az íj volt a legveszélyesebb és legpontosabb fegyver. Erről nem szabad megfeledkeznünk. Nagyon sokan kellene hogy lovagoljanak, íjazzanak, a ma már sportágnak nevezett tevékenységet megismerjék” – fogalmazott Pászka Lehel.
Mint kifejtette, a lovas sportág kívülről szép, de nehéz, legkevesebb öt év kell a lovas íjászathoz, mert külön meg kell tanulni lovagolni, ki kell alakítani a lóval a kapcsolatot, íjazni is külön meg kell tanulni, ami sok időt és energiát emészt fel, majd a kettőt kell ötvözni. “És ez nem hasonlítható össze a motorsporttal, mert ha végeztünk, nem állíthatjuk be a gépet a garázsba. A ló minden év minden napján, minden órában figyelmet követel. Rabjai vagyunk” – fogalmazott a világrekorder lovas íjász.
Romániai szórványból, a bánsági Végvárról vándorolt ki 30 évvel ezelőtt Ausztráliába Bartha Gyöngyi, aki a melbourne-i magyar közösség szervezője. Az óceániai országban élő óvónő a Krónikának arról mesélt, hogyan élik meg magyarságukat a diaszpórában.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.
Partiumi és erdélyi lemezbemutató koncertre indul idén májusban a Sárik Péter Trió. A Jazzkívánságműsor 3 című lemezen ismert világslágerek jazzes feldolgozásai hallhatók a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta előadásában.
szóljon hozzá!