Molnár Judit a Koszolányi -díj átvétele után a visegrádi III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón
Fotó: Facebook/Molnár JUdit
A III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által alapított Kosztolányi-díjat idén Molnár Judit, a Dunaszerdahelyen székelő Ma7 médiacsalád főszerkesztője vehette át Visegrádon. A felvidéki újságíróval készült beszélgetésünk során körbejártuk a 2018-ban megalakult magyar médiacsaládot, és annak okait is taglaltuk, mi vezetett el a felvidéki magyarság soraiban tapasztalható, közügyek iránti közönyhöz.
2023. december 31., 09:152023. december 31., 09:15
2024. január 01., 16:262024. január 01., 16:26
– Irányításod alatt alakult meg 2018-ban a Ma7 felvidéki magyar médiacsalád. Milyen volt az indulás?
– A Hirek. sk internetes portál főszerkesztőjeként kaptam 2018-ban felkérést, hogy magyar kormányzati támogatással hozzunk létre egy új magyar médiacsoportot. Ez gyakorlatilag zöldmezős beruházásként indult, ami nagy szakmai kihívást jelentett. Korábban
Ilyen alapállásból hoztuk létre a konzervatív értékrendet valló Ma7 médiacsaládot, amelybe betagozódott a Hirek.sk, a kultúrát szolgáló Múzsa, és elindítottuk a 80 oldalas Magyar 7 című színes heti folyóiratot. Napilapban nem gondolkodtunk, ugyanakkor a médiacsalád harmadik tartóoszlopa az audiovizuális tartalomgyártás lett: ennek keretében videókat, stúdió beszélgetéseket, élő közvetítéseket, podcasteket készítünk.
– Mennyire fogadta el az olvasó- és nézőtábor az új médiakezdeményezést?
– Amikor 2018-ban elindultunk, három évet adtunk a médiacsaládnak a felfutáshoz, de két év alatt megkedveltek az olvasók. Ebben szerepet játszott a koronavírus-járvány időszaka, amikor felértékelődött a sajtó szerepe: igyekeztünk gyorsan, hitelesen és pontosan tájékoztatni.
Internetes felületeinken eljutottunk a napi 30-40 ezer olvasóhoz. Az emberekben nagy igény volt a liberális magyar médiától eltérő más hangra. A Felvidéken létezik egy igen érdekes jelenség, amire nehéz magyarázatot találni. Annak ellenére, hogy a magyarság döntő többsége konzervatív beállítottságú, az ezzel szöges ellentétben álló magyar sajtó honosodott meg, amely szembe ment az emberek igényeivel. Ilyen előzmények után az általunk nyújtott alternatív média hamar elnyerte az olvasók tetszését.
– A médiacsaládban sok új arc, új újságíró van, akiket ti képeztetek. Mennyire okozott gondot az emberhiány?
– Eleve nem újságírói végzettségű kollégákban gondolkodtunk, mert képzés hiányában azokból kevés van. Az élet különböző területein dolgozó szakemberekkel vettük fel a kapcsolatot, akiről tudtuk, hogy jó íráskészségük van, és meghívtuk őket munkatársnak. A szerkesztőségekben
akik mára remekül beletanultak az internetes portálok, az audiovizuális újságírás, illetve a nyomtatott lap szerkesztésének műhelytitkaiba.
– Ha hamarabb létrejön a konzervatív értékeket valló magyar médiacsalád a Felvidéken, a választási megmérettetések is sikeresebbek lettek volna?
– Minden bizonnyal hamarabb meg tudtuk volna erősíteni az emberekben a hitet, hogy nem szabad szembeforduljanak önmagukkal. A felvidéki magyar közéletet iszonyatos közöny uralja, amelynek gyökerei visszanyúlnak politikai megosztottságunk idejére. A rendszerváltás után három magyar párt alakult a Felvidéken, és ezek egyesüléséből jött létre 1998-ban a Magyar Koalíció Párta (MKP).
Nem olyan mértékű eredménnyel, mint amit sokan reméltek, de azt is hozzá kell tenni, hogy a szlovák többség igen szűkmarkúan méri a felvidéki magyarság számára a lehetőségeket. Ennek az időszaknak volt kiemelkedő eredménye az önálló felvidéki magyar felsőoktatás megteremtése, illetve a helyi önkormányzatok megerősödése.
– Ezt a sikeres időszakot rúgta fel a pártszakadás?
– Ma sem tudjuk, hogy emberi, vagy más okokból indíttatva – vagy erre kényszerítve –, Bugár Béláék kiváltak az MKP-ből, és létrehozták a Híd–Most magyar-szlovák vegyespártot. Ez egyrészt feloldozást adott azok számára, akik különböző okokból elindultak az asszimiláció útján, ugyanakkor a magyarság nagyobb részében a pártszakadás megbotránkozással és a közéletből történő kiábrándulással járt.
– Azóta viszont eltelt több, mint egy évtized. Idén a magyar pártok Szövetség név alatt indultak a parlamenti választáson, de ismét vereség született, a pozsonyi parlamentben továbbra sincs magyar képviselet. Megfordítható-e a trend?
– Mintegy 330-350 ezerre tehető azon felvidéki magyarok száma, akik magyarként szavazhatnának pártokra. Idén ennek a jelentős létszámnak mintegy harmada otthon maradt. Akik elindultak a szlovák pártok fele, nehéz őket visszafordítani. Akik otthon maradtak, azok viszont azt mondják, hogy amíg nincs valódi magyar egység, nem szavaznak. Erre a tényleges magyar egységre van szükség ahhoz, hogy képviseletünk legyen a szlovák törvényhozásban. Médiacsatornáinkon keresztül mindenkit arra biztattunk, hogy a magyar összefogás pártjára szavazzon. Azzal, hogy pár elégedetlenkedő kilépett a sok munka árán összehozott összefogásból, és külön utakon jár, nem kell őket komolyan venni. Sajnos, a liberális magyar média pont ezt tette, amikor folyamatosan arról írt, hogy továbbra is három magyar párt fut a szavazatokért. Amire rájátszottak a szlovák közvélemény-kutató intézetek azzal, hogy a Szövetséget folyamatosan 3,5 százalékon mérték.
– Mi okozhatja ezt a negatív lelkiállapotot, ami lassú, de biztos önfeladáshoz vezethet?
– Tájegységenként különböző a felvidéki magyarság lelkiállapota. A jobb gazdasági helyzetben levő Csallóközben és a Mátyusföldön legnagyobb a politika iránti érdektelenség, holott húsz évvel ezelőtt itt is teljesen más volt az emberek hozzáállása. Még a kétezres években is nagyon erősen tartotta magát a közösség: amikor kellett, tömegesen vonult utcára a jogkövetelésekért. Érdekes módon a gazdaságilag sokkal rosszabb helyzetben levő közép- és kelet-szlovákiai magyarok lakta térségekben az emberek jobban mozgósíthatóak.
– Mire emlékszel legszívesebben újságírói pályafutásodból?
– 1994-ben kerültem a szakmába, miután Pozsonyban magyar-történelem szakos tanári diplomát szereztem. Egyértelmű késztetést éreztem az újságírás iránt, akkoriban nagyon jó tanulóiskola volt a rádió szerkesztősége.
A rádiónál főszerkesztő-helyettesig mindig lépcsőfokot végigjártam, majd következett a nyomtatott és az internetes sajtó világa. Mindenik más-más a maga nemében, de mindenhol jól érzetem magam, mert jó csapatokba kerültem. Ahogyan a mostani is egy remek társaság.
Diós vagy mákos? Évente felmerül ez a kérdés, amikor bejglikészítésről esik szó, ugyanakkor a megfelelő összetevők, kelesztés is okozhat némi fejtörést azoknak, akik a karácsonyi finomság házi elkészítésére vállalkoznak.
Az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a hagyományos Országházi Gyermekkarácsonyi ünnepségen nyolcszáz, nehéz anyagi körülmények között élő gyermeket látott vendégül Magyarországról és határon túlról.
A magyar közmédia kulturális csatornája idén is gazdag műsorkínálattal varázsol ünnepi hangulatot a nézők otthonába. A karácsonyi időszakban még inkább a művészetek kerülnek fókuszba, és a Librettó az év utolsó adásában különkiadással készül.
A Z generációhoz tartozó diákok és munkavállalók sem „születtek” a mesterséges intelligenciára, hanem meg kell tanítani őket annak használatára – állapítja meg az EY friss jelentése.
Pettyes szarvas született a Marosvásárhelyi Állatkertben – közölte Facebook-oldalán az intézmény.
Noha egyszerű ételnek számít a klasszikus osztrák specialitás, a Tafelspitz – tányérhús –, meglepően kevés helyen készül valóban jól. Ez azért sem meglepő, mert jó marhahúslevessel is csak kevés helyen találkozhatunk.
Călin Georgescu volt államfőjelölt olyan magvas inspirációforrásokból merített ihletet beszédeihez, mint például a Jégvarázs (eredeti címén Frozen) című rajzfilm, vagy a Híradósok (The Newsroom) című amerikai sorozat.
Emlékkoncerttel tisztelegnek Ráduly Béla, a Metropol erdélyi rockegyüttes egykori dobosa előtt halálának harmincadik évfordulóján Nagyváradon.
A ChatGPT, a legismertebb generatív mesterséges intelligencia (AI) platformot több százezer felhasználója ingyenes keresőként használhatja, és ezzel közvetlen versenybe száll a Google-lal.
A karácsony elengedhetetlen tartozéka a díszbe borított fenyőfa, melyet sokan már december közepén felállítanak, így hangolódva az egyik legszebb ünnepre. A karácsonyfa ízléses díszítéséről Czimbalmos Emília szín- és stílustanácsadóval beszélgettünk.
szóljon hozzá!