Szatmárnémeti zöldségpiac. Erdély legtöbb önkormányzata nem védi a helyi termelők érdekeit
Fotó: Makkay József
Nehéz helyzetbe hozta az erdélyi zöldségtermesztőket a mezőgazdaságot sújtó inputanyag- és energiaárrobbanás. A gazdák és szakemberek a helyi termékek védelmét sürgetik az önkormányzatok által fenntartott piacokon.
2023. január 04., 08:522023. január 04., 08:52
2023. január 04., 17:042023. január 04., 17:04
Az áruházak zöldségespolcairól ma már egész télen vásárolhatunk paradicsomot, paprikát, uborkát, fejessalátát, illetve más primőr zöldséget, amelyek a jóval melegebb éghajlatú országokból érkeznek hozzánk.
Aki kitart a korai zöldségtermesztés mellett, az jórészt fűtés nélküli, vagy minimális fűtéssel megtermelt hidegfóliás retek, spenót vagy zöldhagyma előállítására törekszik, amit jó esetben március végén, április elején tud értékesíteni.
Józsa Eszter növényorvos-kertészmérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének falugazdásza szerint a 2022-es esztendő energia- és inputanyagár-robbanása az erdélyi zöldségtermesztők már korábban jelentkező értékesítési gondjait súlyosbítja.
Egyre kevesebb lesz az erdélyi fóliaházakban korán megtermelt zöldség
Fotó: Makkay József
,,A közép-erdélyi zöldségtermesztő falvak gazdái az elmúlt években egyre nehezebben tudták terményeiket értékesíteni. Az áruházláncok korlátlan mennyiségben hoznak be külföldről zöldséget és gyümölcsöt, ami elcsábította a vásárlókat a zöldségpiacokról. De a piacokon sem jobb a helyzet, mert a helyi kistermelők a Kárpátokon túli nagy zöldségtermesztők miatt nem tudnak labdába rúgni” – magyarázza a Maros megyei szakember.
A falugazdász szerint a helyi önkormányzatok többsége meg sem próbálja a helyi és a környékbeli termelők érdekeit védeni. Magyarországi vagy nyugat-európai példákkal ellentétben nálunk senki nem ellenőrzi a helyi piacok árusait és árufelhozatalát, hogy a helyi termelők előnyt élvezhessenek a dömpingáron értékesített távoli vidékek gyenge minőségű terményeivel és viszonteladóival szemben.
A romániai üzletekben és piacokon óriási a kereslet a helyi termelésű zöldségre és gyümölcsre, de mivel nincs elég termés, külföldről importálnak a kereskedők. A zöldségtermesztés sanyarú helyzetén a kormánynak eddig nem sikerült érdemben javítania.
A különbözetet más termékek magasabb forgalmazási árából gazdálkodják ki, ami szerves része az áruházláncok üzletpolitikájának. Ez a fajta dömpingár viszont nagy károkat okoz a helyi zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Az áruházakba szokott vásárlók miatt ma már egyre kevésbé éri meg a hagyományos erdélyi zöldségtermesztés, amely árban nem tudja felvenni a külföldi importtal de az oltyán zöldségkereskedők kínálatával sem.
A Kutasi házaspár vadasdi gazdaságában. Nehéz év elé néznek
Fotó: Makkay József
A kilencvenes években virágkorát élő aranyosszéki és Alsó-Nyárád-menti zöldségtermesztés mára drasztikusan visszaesett. Falvanként alig pár gazda tart ki a fóliaházi és szabadföldi zöldségtermesztés mellett. Akik megmaradtak a föld mellett, azok az egyre nehezebb értékesítésre panaszkodnak. Mint például a Maros megyei Vadasdon élő Kutasi házaspár, akik tizenöt éve egyhektárnyi szántóföldi zöldségtermesztéssel és 15 árnyi fóliaházzal tartják fenn családi gazdaságukat.
Kutasiék elsősorban a magas fűtési költségekre panaszkodnak: a korábbi évektől eltérően idén már alig éri meg befűteni a fóliaházakba, nagyon ki kell számolni, hogy mikor rakjanak tüzet a kora tavaszi spenótot és zöldhagymát hajtató védett helyiségbe.
,,Kora tavasztól késő őszig mindenféle zöldséget termelünk, hogy folyamatosan legyen mivel piacolni a környékbeli napi és heti zöldségpiacokon Erdőszentgyörgyön, Balavásáron és Szovátán. Távolabbi piacokra nem megyek, mert nem éri meg. Segesváron a Kárpátokon túli termelők már korábban kiszorították a helyieket...” – panaszkodik Kutasi Árpád, aki szerint a környéken egyedül a szovátai polgármesteri hivatal próbálja védeni a helyi termelők érdekeit. Olyan feltételeket szabott, aminek a távolabbi vidékek termelői nem felelnek meg, így nem árulhatnak az önkormányzat által fenntartott piacon. Mindez azonban üde kivétel Maros megyében.
A hidegfóliás zöldségtermesztésben minimálisra csökkentik a fűtést
Fotó: Makkay József
Kutasi Melánia előző este készíti elő a friss árut, a férje kora reggel indul piacra. Kérdésemre, hogy nem járnak-e mindketten árulni, elmosolyodik: ma már az is nagy szó, ha egy ember egy nap alatt értékesíteni tudja a kiszállított zöldséget. Gyakran megtörténik, hogy az oltyán árus piaci ár alatt kínálja terményeit, csakhogy szabadulhasson tőle. A helyi termelők a jobb minőségű áruikat nem tudják normális áron eladni, így gyakran aprópénzért kell elkótyavetyéljék, miközben egy év alatt legalább duplájára nőtt a gazdálkodáshoz használt minden inputanyag ára.
Józsa Eszter szerint közösen kell fellépni a helyi termelők érdekében. ,,Az erdélyi gazdaszervezetek feladata, hogy a helyi termékek fogyasztására biztassa a vásárlókat. Ezt csak átfogó kampány keretében lehet elérni, különben a helyi termékek eltűnnek a piacról. A helyben megtermelt, jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt csak úgy tudjuk megőrizni, ha a vásárló igényli és hajlandó megfizetni a termék valós árát” – összegzett a Krónika kérdésére Józsa Eszter falugazdász.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!