A környezetvédelmi minisztérium új ellenőrző mechanizmussal bővíti az eddigi nyomkövető rendszert
Fotó: Pinti Attila
Tüntetéssel tiltakoztak a Romsilva állami erdészeti vállalat keretében működő szakszervezetek a bukaresti kormánypalota előtt a nagyvállalat átszervezése ellen. Az erről szóló jogszabálytervezet egyeztetés alatt áll. A Krónikának nyilatkozó Porzsolt Levente – Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsosa – szerint a minisztérium számára valamennyi erdészeti vállalat fontos, nem tesznek közöttük különbséget.
2023. január 12., 14:522023. január 12., 14:52
2023. január 12., 15:022023. január 12., 15:02
Erdészeti szakszervezetek tüntettek csütörtökön a bukaresti kormánypalota előtt egy törvénytervezet ellen, amely hatályba lépésétől számítva három éven belül átszervezné a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium égisze alatt működő legnagyobb romániai erdészeti vállalatot, a Romsilvát. A szakszervezetek szerint az átszervezés során az állami nagyvállalatban a szolgáltatási tevékenységet elválasztanák a kereskedelmitől.
A szakszervezeti vezetők szerint a Romsilva átszervezése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásainak figyelembe vételével történik, ami veszélyezteti az állami nagyvállalat által felügyelt 3,1 millió hektárnyi állami tulajdonú erdő jövőjét Romániában. A Silva erdészeti szakszervezeti szövetség úgy véli, ha a jogszabály életbe lép, akkor az országban lévő faanyagot bizonyos érdekcsoportok kaparinthatják meg. Egyébként a bukaresti kormány által tavaly decemberben elfogadott törvénytervezet többek között olyan intézmények átszervezését vonná maga után, mint a Román Közúti Hatóság, az Állami Pénzverde, a Hivatalos Közlöny, a Légiközlekedési Szolgáltatások Igazgatósága, a Román Polgári Légiközlekedési Hatóság, valamint az Országos Erdőgazdálkodási Vállalat, a Romsilva is.
A környezetvédelmi minisztériumot hazai zöldszervezetek is azzal vádolják, hogy nem tudja hatékonyan ellenőrizni, illetve megakadályozni az illegális fakitermelést.
A környezetvédelmi tárca élén álló RMDSZ-es Tánczos Barna miniszter tanácsosa, Porzsolt Levente erdőmérnök portálunk megkeresésére nem akarta kommentálni az erdészeti szakszervezetek vádjait. Elmondása szerint az erdészek által vitatott jogszabálytervezet nem új, az a korábbi kormány programjában is szerepelt.
Porzsolt Levente szerint ugyanakkor nem lehet és nem is szabad úgy felosztani az erdészeti vállalatokat, hogy ki végez megbízható, jó munkát, illetve ki nem. A tanácsos nem ért egyet azzal, hogy a Romsilva erdészei jobbak vagy rosszabbak lennének, mint a magán- és közbirtokossági erdészetek munkatársai. Valamennyi erdészetre ugyanazok a törvények érvényesek, az állami hatóságok munkáját egyformán ellenőrzik.
Ennek az ellenkezőjét állítja az Európai Bizottság, és ugyanezt tanúsítják az erdőket nemzetközi szinten monitorozó Global Forest Watsch adatai. Minden évben nő a jelenleg hétmillió hektárnyi erdős területek nagysága” – állapította meg a Krónikának Porzsolt Levente.
Porzsolt Levente miniszteri tanácsos visszautasítja az erdőirtásokról szóló, szerinte alaptalan vádakat
Fotó: Makkay József
A miniszteri tanácsos arról is beszélt portálunknak, hogy a hatékonyan működő SUMAL faanyag-nyomkövető rendszert hamarosan összekötik egy műholdas adatokat feldolgozó szoftverrel, amely napra készen jelezni fogja, ha az országban bárhol legális vagy illegális erdőkitermelés folyik. A modern összehasonlító számítógépes rendszerre a napokban hirdetnek közbeszerzést. Amint az új monitoring kiépül, az ország egész területén műholdas jelzéseket tud küldeni a hatóságoknak minden változásról, amely az erdős területekben észlelhető. Hasonló rendszert működtet a mezőgazdasági minisztérium is: a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül műholdas rendszerben ellenőrzik az ország mezőgazdasági területeit.
A zöldszervezetek vádjaival kapcsolatban a miniszteri tanácsos úgy fogalmazott: a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket két nagy csoportba lehet osztani. Amelyik civil szervezet erdészeti szakembereket foglalkoztat és reális panaszokat fogalmaz meg, azzal segíti a szakminisztérium és a hatóságok munkáját. Szerinte vannak viszont olyan zöldek, akik „alap nélküli vádaskodásokkal” sokat ártanak a környezetvédelem ügyének.
Szerintük az intézkedés ahhoz lenne hasonlatos, mint amikor privatizálták a bankszektort, a kőolajat, a finomítókat, az energiatermelést és -szolgáltatást, a kőolajkombinátokat, az acélgyárakat, a teherautó-, traktor- és mezőgazdaságigép-gyártást, figyelmen kívül hagyva a nemzeti érdekeket, noha az erdők védelme az 1991/51-es számú nemzetbiztonsági törvényben is szerepel. A szakszervezeti szövetség közleményben szögezte le, hogy tiltakozó akciójuk nem politikai jellegű, semmiféle politikai párt nem áll mögötte.
„Annak dacára, hogy Románia 29 milliárd euróból gazdálkodhat az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtására – amiből 14 milliárd euró támogatás és 15 milliárd euró hitel –, a PNRR jóváhagyását megelőző tárgyalásokkor az illetékesek olyan elhibázott engedményeket tettek, elfogadva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásait, amelyekkel a román kormány veszélyezteti a 3,1 millió hektár állami tulajdonban lévő erdő sorsát, amelyben jelenleg körülbelül egymilliárd köbméter faanyag van, több mint 100 milliárd euró értékben” – állítja közleményében a Silva.
A szakszervezeti szövetség úgy véli, az állami vállalatok irányításáról szóló 2011/109-es sürgősségi rendeletet módosító törvénytervezet sérti az ország stratégiai-gazdasági érdekeit és veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A szóban forgó tervezet értelmében a jogszabály életbe lépésétől számított három éven belül a főként gazdasági tevékenységet folytató állami vállalatokat átszervezik, elválasztva a szolgáltatási tevékenységet a kereskedelmitől. Utóbbival részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok foglalkoznának. Az erdészeti szakszervezetek azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet.
Románia legátfogóbb erdőtelepítési kampánya indult el, és újabb önkormányzatok kapnak támogatást hulladékudvarok építésére.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!