Vízkereszt a néphagyományban: „kukorica, disznóláb, ha süt a nap, hosszú lesz a tél”

Vízkereszt

Vízkereszt és bátorság. Erdélyben is akadnak, akik a jeges vízben fürdenek meg január 6-án

Fotó: Haáz Vince

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház vízkereszt napján ünnepli Jézus születését. A naphoz számos néphagyomány is kapcsolódik.

Krónika

2025. január 05., 18:112025. január 05., 18:11

A vízkereszt, epifánia (gör.-lat.), Háromkirályok fontos ünnep, Urunk megjelenésének ünnepe január 6-án: ilyenkor van a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A magyar vízkereszt név az e napon végzett vízszentelésből ered. Amint a Magyar Katolikus Lexikonban szerepel, Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek Bazilidesz követői

emlékeztek meg Jézus keresztségéről, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nap és a Nílus vize ünnepeként ismerték.

Vízkereszt Galéria

A házszentelés alkalmával krétával rajzolják fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot

Fotó: Erdély Bálint Előd

A keresztények körében 312-től kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége, Nyugaton a Háromkirályok látogatása. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.

Január 6-án szokás a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták, a néphagyományban nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is.

Vízkereszt Galéria

A vízkeresztkor történő házszentelés is ünnepnek számít falvakban

Fotó: Erdély Bálint Előd

A hagyománynak a víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Voltak folyók menti falvak, ahol léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek – „ne legyenek se himlősök, se rühesek”. A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból.

Vízkereszt: ilyenkor az állatoknak és a kútba is juttattak szenteltvizet

A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap megszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben

a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon,

a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek – írja az arcanum.com adatbázis. Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen, a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle.

Vízkereszt Galéria

Megesik, hogy a székely falvakban lovasszánnal mennek a papok házszentelni vízkeresztkor

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget.

Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik.

Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.

Vízkereszt Galéria

Házszentelés vízkeresztkor a Hargita megyei Gyepesben

Fotó: Erdély Bálint Előd

A házszentelés alkalmával krétával rajzolják fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez.

Például a moldvai Pusztinán, „hogy a tyúkok tojjanak, akkor mikor vízkeresztkor járt a pap a keresztvel, mert nálunk szokott járni házszentelni, akkor ráültettük mindig a padra. A padon vót ilyen terítő, a terítő alá raktunk zabot, árpát, kukoricát,

s a pap, ha ráült, akkor azt mondták, hogy sokat tojnak a tyúkok” (1980).

A szentelés egyúttal tehát adománygyűjtés volt a hívektől. Erre vonatkozik Réső Ensel Sándor 1845-ös göcseji leírása: „Vízkeresztkor itt eljár a pap háztól-házhoz mesterével, kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották, és minden ház tulajdonosa,

tudva előre jövetelöket, egy tál kukoriczát, egy tál borsót, egy disznólábat, s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve, készen várja őket” (1867).

Vízkereszt Galéria

Vízkeresztkor a hegyvidéki településeken gyakorta lehet havas tájban gyönyörködni

Fotó: Veres Nándor

Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.

Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok

a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról.

A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének:

Vízkereszt: időjárásjóslások, termékenységvarázslások

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.

Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek.

Vízkereszt Galéria

Vízkeresztkor akadnak akik arra vállalkoznak, hogy megmártóznak a folyóvízben

Fotó: Haáz Vince

Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.

korábban írtuk

„Karácsonyi ajándék” a Filmiótól: több száz magyar film ingyenesen elérhető Vízkeresztig
„Karácsonyi ajándék” a Filmiótól: több száz magyar film ingyenesen elérhető Vízkeresztig

Adventtől Vízkeresztig, azaz december 2. és január 6. között ingyen látható a Filmio kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Fehérlófián át a Moszkva térig.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 07., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója tiszteletére filmvetítést szerveznek Kolozsváron

Kolozsváron vetítik február 13-án Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula dokumentumfilmrendező, tévés szerkesztő filmjét.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója tiszteletére filmvetítést szerveznek Kolozsváron
2025. február 05., szerda

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma

Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma
2025. február 05., szerda

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben

Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben
2025. február 03., hétfő

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja

Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja
2025. február 02., vasárnap

Az Angyal szállt le Babilonba a szentgyörgyi színház következő premierje

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő premierjére készül: Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül produkció Bocsárdi László rendezésében. A szentgyörgyi színház premierjét február 8-án és 9-én tartják.

Az Angyal szállt le Babilonba a szentgyörgyi színház következő premierje
2025. január 31., péntek

Újratervezi a Valahol Európában musicalt a kolozsvári opera, gyermekszereplőket keresnek

Újra színpadra állítja a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című, jó pár évvel ezelőtt nagy sikerrel játszott musicalt, amelyhez gyermekszereplőket keresnek.

Újratervezi a Valahol Európában musicalt a kolozsvári opera, gyermekszereplőket keresnek
2025. január 30., csütörtök

Másodszor is Oscar-díjas az erdélyi magyar informatikus

Az Amerikai Filmakadémia technikai Oscar-díjával ismerték el Áfra Attila Tamás munkáját: az informatikus egy nyílt forráskódú könyvtárt fejlesztett, mely javítja a számítógéppel generált képek minőségét.

Másodszor is Oscar-díjas az erdélyi magyar informatikus
2025. január 29., szerda

Partiumi településeken mutatják be a Kallós Zoltán emlékére készült előadást

Partiumi településeken mutatja be a Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emlékére készült, Ritka magyar című néptáncelőadását az Udvarhely Néptáncműhely – jelentette be kedden a társulat.

Partiumi településeken mutatják be a Kallós Zoltán emlékére készült előadást
2025. január 29., szerda

Saját termet kap a Mona Lisa a Louvre-ban a nagyszabású felújítás után

Leonardo da Vinci híres festménye, a Mona Lisa saját termet kap a párizsi Louvre Múzeumban, amely lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen mutatni a látogatóknak. A Mona Lisa előtt tolong jelenleg a legnagyobb tömeg a múzeumban.

Saját termet kap a Mona Lisa a Louvre-ban a nagyszabású felújítás után
2025. január 28., kedd

Elhunyt Dukrét Géza nagyváradi helytörténész, műemlékvédő

Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke.

Elhunyt Dukrét Géza nagyváradi helytörténész, műemlékvédő