Minden évben ezen a napon többen megmártóznak a Maros vizében
Fotó: Haáz Vince
A háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn történt csodára emlékezik a keresztyén világ minden évben január 6-án, vízkeresztkor. Az ünnephez számos szokás kapcsolódik: a vízbe merülés rituáléja, amelynek többek között Marosvásárhelyen is vannak résztvevői, a szentelt vízzel kapcsolatos hagyományok, valamint ekkor kezdődik a farsangi időszak is.
2022. január 06., 08:012022. január 06., 08:01
A keresztény egyházak egyik legrégebbi ünnepe a vízkereszt, amelyet minden évben január 6-án ünneplünk. A vallási ünnephez számos néphagyomány is kapcsolódik. Immár másfél évtizede ezen a napon Marosvásárhelyen is sokan megmártóznak a Marosban – mondta el a Krónikának Mircea Gustav Robert, a rendszeresen megszervezett esemény kezdeményezője, aki idén először egészségi okok miatt nem vesz részt az eseményen. Hozzátette, a vízkeresztnapi jeges vízbe merülés ötlete annak idején egy extrém sportok iránt érdeklődő baráti társaságban fogalmazódott meg, és azóta is minden évben nem feltétlenül vallási alapon, de fontosnak tartják követni ezt a szokást.
A vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe jelentős katolikus ünnep is. A liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése.
Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghez vitt első csodát a kánai menyegzőn. A háromkirályok Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillagtól vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon megáldották a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn elfogyott bor pótlására, édesanyja kérésére, első csodatételként a vizet borrá változtatta.
Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt. Vízkereszt környékén keresik fel a katolikus papok a hívek otthonát, hogy megszenteljék azokat: a szentelést vízzel végzik, majd a pap az ajtófélfára írja a három király nevének kezdőbetűjét – G. M. B. – és az évszámot. A nyugati keresztény egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsangi időszak.
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Szokás volt a szentelt víz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A dátumhoz számos más szokás kapcsolódik: miután a karácsonyi ünnepkör vízkereszt napjával zárul, ezen a napon szokás például leszedni a szeretet ünnepének szimbólumát, a karácsonyfát. Ekkor veszi kezdetét a mulatságokkal, bálokkal, lakodalmakkal teli időszak: a farsangi szezon is. Vízkereszt napján szokás jósolni is; azt tartják, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, ha hideg van, akkor viszont gyorsan megérkezik a tavasz.
előbbiben a Fekete-tenger vizét, utóbbiban a Dunát szentelik meg. Az ünnepi szertartás része, hogy a püspök több fából készült keresztet dob a vízbe, amelyekért vállalkozó szellemű fiatalok beúsznak a tengerbe vagy a folyóba, és kihozzák őket. Az eseményt Konstancán idén a koronavírus-járvány ellenére is megtartják, a Teodosie ortodox érsek celebrálta szertartásra a tomisi kikötőben több mint 20 000 hívet várnak – olvasható az Adevărul.ro portálon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!