Minden évben ezen a napon többen megmártóznak a Maros vizében
Fotó: Haáz Vince
A háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn történt csodára emlékezik a keresztyén világ minden évben január 6-án, vízkeresztkor. Az ünnephez számos szokás kapcsolódik: a vízbe merülés rituáléja, amelynek többek között Marosvásárhelyen is vannak résztvevői, a szentelt vízzel kapcsolatos hagyományok, valamint ekkor kezdődik a farsangi időszak is.
2022. január 06., 08:012022. január 06., 08:01
A keresztény egyházak egyik legrégebbi ünnepe a vízkereszt, amelyet minden évben január 6-án ünneplünk. A vallási ünnephez számos néphagyomány is kapcsolódik. Immár másfél évtizede ezen a napon Marosvásárhelyen is sokan megmártóznak a Marosban – mondta el a Krónikának Mircea Gustav Robert, a rendszeresen megszervezett esemény kezdeményezője, aki idén először egészségi okok miatt nem vesz részt az eseményen. Hozzátette, a vízkeresztnapi jeges vízbe merülés ötlete annak idején egy extrém sportok iránt érdeklődő baráti társaságban fogalmazódott meg, és azóta is minden évben nem feltétlenül vallási alapon, de fontosnak tartják követni ezt a szokást.
A vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe jelentős katolikus ünnep is. A liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése.
Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghez vitt első csodát a kánai menyegzőn. A háromkirályok Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillagtól vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon megáldották a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn elfogyott bor pótlására, édesanyja kérésére, első csodatételként a vizet borrá változtatta.
Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt. Vízkereszt környékén keresik fel a katolikus papok a hívek otthonát, hogy megszenteljék azokat: a szentelést vízzel végzik, majd a pap az ajtófélfára írja a három király nevének kezdőbetűjét – G. M. B. – és az évszámot. A nyugati keresztény egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsangi időszak.
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Szokás volt a szentelt víz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A dátumhoz számos más szokás kapcsolódik: miután a karácsonyi ünnepkör vízkereszt napjával zárul, ezen a napon szokás például leszedni a szeretet ünnepének szimbólumát, a karácsonyfát. Ekkor veszi kezdetét a mulatságokkal, bálokkal, lakodalmakkal teli időszak: a farsangi szezon is. Vízkereszt napján szokás jósolni is; azt tartják, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, ha hideg van, akkor viszont gyorsan megérkezik a tavasz.
előbbiben a Fekete-tenger vizét, utóbbiban a Dunát szentelik meg. Az ünnepi szertartás része, hogy a püspök több fából készült keresztet dob a vízbe, amelyekért vállalkozó szellemű fiatalok beúsznak a tengerbe vagy a folyóba, és kihozzák őket. Az eseményt Konstancán idén a koronavírus-járvány ellenére is megtartják, a Teodosie ortodox érsek celebrálta szertartásra a tomisi kikötőben több mint 20 000 hívet várnak – olvasható az Adevărul.ro portálon.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
szóljon hozzá!