Az idei díjazottak. Visky András író, Imre Éva színművész és Oláh Gyárfás szobrászművész
Fotó: RMDSZ
Idén Visky András írót, Imre Éva színművészt és Oláh Gyárfás szobrászművészt tünteti ki az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjjal – közölte a szövetség.
2023. január 22., 12:422023. január 22., 12:42
2023-ben 11. alkalommal adja át az RMDSZ az elismeréseket. Irodalom kategóriában Visky András író, drámaíró, dramaturg; képzőművészet kategóriában Oláh Gyárfás szobrászművész, divattervező; előadóművészet kategóriában Imre Éva színművész részesül elismerésben.
„Örömmel jelentjük be, hogy idén is átadjuk az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. Közel egy évtizedig szokás volt, hogy a Magyar Kultúra Napján nyújtottuk át a művészeknek ezt az elismerést, a járvány viszont arra kényszerített minket, hogy a nyárindító Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre tegyük át ezt.
Idén ezt a díjat Visky András írónak, dramaturgnak, Imre Éva színművésznek és Oláh Gyárfás szobrászművésznek, divattervezőnek nyújtjuk át. Gratulálunk a díjazottaknak” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök Facebook bejegyzésében.
Visky András író, drámaíró, dramaturg költő. Kitelepítés című regénye erős a szó leggyöngédebb értelmében, erre a regényre vártunk az Egy dadogás története óta, és nem csupán azért, mert sorai mögött felcsillan halványan egyfajta „irracionális remény”, ahogy Balázs Imre József írja, és nem is azért, mert nem nevet ki, amikor megpróbálok hinni…;
tartózkodom attól, hogy szenzációnak nevezzem, mert úgy érzem, az a szó egy másik könyvről szólna, ehhez kevés, de mondjátok meg ti, minek nevezzem azt a könyvet, amiről mind hallottunk Erdélyben és Magyarországon, Vajdaságban és Felvidéken, amit szilárd romániai történelmi vonatkozásai ellenére mindenhol másképp és mégis hasonlóan olvasnak, ami úgy beszél az erdélyi történelem legborúsabb eseményeiről, hogy nem hagy minket magunkra a sötéttel – idézi a közlemény Mărcuțiu-Rácz Dóra laudációját.
Oláh Gyárfás szobrászművész, divattervező. Nehéz meghatározni mi a fő művészeti tevékenysége. Nála minden művészet, amit csinál.
Lehet egy Instagram oldal műalkotás? Ha igen, akkor Oláh Gyárfásé az. Közös jegyeik a pontos kidolgozás, az átértelmezett hagyományőrzés és a minimalizmus. Becsüli a régi szőtteseket, a posztót vagy a már ritkán használt kendert. A nádból fonott kosarakat, osztovátákat, szitákat. Aki látta a bálványosi hotelt, már ismeri Oláh Gyárfás belsőépítészeti munkáját. Tudja, milyen otthonos a sötét színek mélysége, a nád és a fa melegének kontrasztja, hogyan mutatnak a dekorációs tárggyá előléptetett favillák és kasok. Ruhatervezőként épp úgy dolgozik, mint egy szobrász, pont úgy figyel a formákra és a részletekre. A ruhakölteményt mint a követ úgy faragja, az anyagból addig vesz el vagy ad hozzá, amíg a végeredménnyel elégedett – olvasható a közleményben a Szabó Tekla által írt laudáció.
Imre Éva színésznő.
Képzeljük ezekhez a próbákon kifejtett erőt, kísérletezést, zsákutcákat, kereséseket, napi munkát, folytonosan edzésben tartott testet, lelket. Így olyan szereplistát állíthatunk fel, ahol főszerep és mellékszerep remekül megférnek egymás mellett. Elementáris művészi hatású szerepalkotásai a Rebekka West, Lulu, egy letűnt világ femme fatale-ja, az üde Varja, az androgün Mercutio, a férfi-fantáziák álma-Jessica, mind klasszikus drámatörténeti alakok. A kortárs színpadi alakformálásai hasonlóan erőteljesek: az ördögien-angyalian akaratos gyermek Margarita infánsnő, a hétköznapian ismerős Hilda, a visszahúzódó zongoraművész-zseni Barbár B. Kiemelkedő női alakításai szemlézése helyett egy férfi-szerep alkotását emelem ki, elsősorban azért, mert jelenleg ez a színház műsorán van és jól mutatja bámulatos átalakulási képességeit – írta Bartha Katalin Ágnes laudációjában.
Balázs Imre József, Jánosi Andrea és Kató Emőke vette át Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúrpolitikusa és Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte a résztvevőket.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!