A kolozsvári Bánffy-palota udvarán megtartott ünnepségen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke beszédében a mindennapjainkra nagy hatást gyakorló koronavírus-járvány, majd az azt követő ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott, mindez óriási erőpróba elé állított mindannyiunkat, és közöttük természetesen az alkotókat is.

,,Nekünk, erdélyi magyaroknak nagyon fontos a hagyományaink tisztelete, amely erdélyi magyar identitásunk egyik meghatározó alapja.

– fogalmazott az RMDSZ kultúrpolitikusa. Hegedüs szerint a kultúra nem múzeum, hanem élő, eleven szövet. Ha nem bővül, ha nem gazdagodik, akkor elpusztul. Rögtön hozzátette, szerencsére nem ez a helyzetünk, mert van érték, ami ma születik. ,,Olyan művészeink vannak, akik a szabadság érzetét adják nekünk. Rádöbbentenek arra, hogy a világ más, mint ahogy azt nap mint nap látjuk magunk körül. Több és szabadabb annál. Általuk és miattuk bízunk magunkban, bízunk Erdélyben, abban a bölcsőben, ahol mai napig értéket teremtünk” – zárta beszédét Hegedüs Csilla.

– ebben a zűrzavarban tehát az alkotás szabadsága merésznek és a maga csendességében is erőteljes hangúnak tűnik. Brendus szerint a kultúra hangja egyszerre válasz a zűrzavarra és számunkra táplálék, akik az értéktelen helyett az értékek felé fordulunk.

,,Így válik Balázs Imre József minden sora avantgárd kiáltó szóvá, Jánosi Andrea figurái már ki is lépnek a könyvből, és az is lehet, hogy valójában Golde a színész, Kató Emőke meg a karakter, és nem fordítva. Így épül be a bőrünk alá az erdélyi magyar kortárs kultúra, melynek alkotóit immár kereken tíz éve közösségi elismerésben részesítünk” – méltatta a kitüntetetteket a magyar kormány képviselője.

Balázs Imre József munkásságát volt munkatársa, a Korunk szerkesztője, Keszeg Anna méltatta. Laudációjában felsorolta szerteágazó szépirodalmi, irodalomkritikusi, kutatói tevékenységének fontosabb állomásait, kezdve onnan, hogy 1999-ben, 23 évesen lett a Kolozsváron megjelenő Korunk című folyóirat irodalmi és kritikai rovatának szerkesztője, majd 2008 és 2012 között a főszerkesztője.

Az 1976-ban született irodalmár számos kitüntetést vehetett át: Látó nívódíj (1998), a Román Írószövetség debütdíja (1998), a Magyar Írószövetség Arany János-jutalmazottja (2003), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Arany János fiatal kutatói díjasa (2006), a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának díjazottja (2007, 2010, 2014), a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének (Budapest) Pro Literatura díjazottja kritikusi kategóriában (2007), József Attila-díjas 2011-ben, Alföld-díjas 2014-ben és 2021-ben megkapta a Szépírók Társasága és a FISZ Osvát Ernő-díját. ,

– állt Keszeg Anna laudációjában.

– fogalmazott a méltató. Szuszámi Zsuzsa felsorolásában a sokoldalú művész tevékenysége nemcsak könyvek illusztrálásában érhető tetten, hanem a Napsugár rajzaiban, a reklámgrafika, a könyvborítótervezés és az oktatás terén is. Felméri Cecília filmrendezővel közösen alkották meg a Mátyás, Mátyás című animációt, amelynek képi világát Jánosi Andrea álmodta meg.

– fogalmazott a laudáció szerzője. Kató Emőkét olyan színésznőként méltatta, aki határokat feszeget és időnként nem érzékeli, hogy a túloldalra jutott. Igazi alkotó ember, minden ízében az. Nemcsak próbál, hanem próbára teszi magát; nemcsak keresi a szerep legerősebb jelentéseit, hanem magát is keresi; nemcsak a szót ejti ki, hanem önmagát is, néha szédületes magasságokból.

A közönség tapsa közepette az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Hegedüs Csilla nyújtotta át a kitüntetetteknek.