Veszélyes fegyver volt a szó – Emlékeztet, feltár a kommunizmusbeli erdélyi magyar könnyűzenéről szóló konferencia

Veszélyes fegyver volt a szó – Emlékeztet, feltár a kommunizmusbeli erdélyi magyar könnyűzenéről szóló konferencia

Tiltott és megtűrt zene a diktatúra évtizedeiben. A marosvásárhelyi konferencia célja, hogy az erdélyi magyar rockzene múltja minél teljesebben feltáruljon

Fotó: rocktörténeti konferencia plakát

A szó veszélyes fegyver (volt) – Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában – ez a címe annak a történészek, szakértők részvételével szervezendő konferenciának, amelyet Marosvásárhelyen tartanak pénteken. A rendezvényről Hints Zoltán főszervezőt kérdeztük.

Kiss Judit

2023. március 01., 21:012023. március 01., 21:01

A rendezvény célja, hogy a rendszerváltás előtti rockzene kutatásáról, rögzítéséről, feldolgozásáról, megőrzéséről, mindezek nehézségeiről, buktatóiról és lehetőségeiről értekezzenek a szakértők, és így az erdélyi magyar rockzene múltja is minél teljesebben feltáruljon. „Hetedik éve szervezünk a témában konferenciákat, igyekszünk mindig máshonnan is hívni szakembereket, hogy ne csak mi, erdélyiek legyünk jelen. A szakemberek történészek, akik a könnyűzene történetével is foglalkoznak – és itt nemcsak a rockzenéről van szó, hanem általában véve a magyar vonatkozású könnyűzenéről, ami Magyarország határain kívül született” – mondta el a Krónika megkeresésére Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője, a konferencia szervezője és házigazdája. Az egész napos rendezvényt a Studium HUB székhelyén, a Bolyai utca 15 szám alatt tartják.

Magyar előadók a Ceaușescu-diktatúrában

A főszervező kifejtette, korábbi konferenciáikon egykori kommunista országokból – a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából – hívtak szakértőket, a téma alapos ismerőit.

Persze hívnak az anyaországból is szakértőket, hiszen ott a téma kutatása sokkal előbbre haladott.

„Az anyaországiaktól mi tanulunk. Közösen irányelveket fektetünk le, és egy-egy ilyen konferencia megadja, hogy a következő évben mi legyen a témakör. Idén a témák közt helyet kap az is, hogy miként működött a romániai titkosrendőrség a zenészek körül, hogyan figyelték meg őket, hol-miként lehetett zenei rendezvényeket szervezni egyáltalán” – ecsetelte a főszervező. Mint kifejtette, arról is szó esik majd, hogy milyen sajtóvisszhangja volt a hasonló eseményeknek a határon kívül, valamint hogy volt-e átjárhatóság a román és magyar könnyűzenészek között.

Hints Zoltán kiemelte, az idei konferencia egyik előadása párhuzamot is állít: rávilágít arra, hogy aki nem zenével, hanem irodalommal akart foglalkozni a kommunizmus évtizedeiben, milyen lehetőségei voltak erre. „Szép, színes, érdekes program állt össze, az eseményt online is közvetítjük, mert elég szűk szakmai rétegnek szól, tehát nem várhatjuk el, hogy nagy tömeg legyen jelen, de ugyanakkor majdnem 14 ezren érdeklődnek online az esemény iránt” – mondta Hints Zoltán. Arra is kitért, a konferencia tavaly kétnapos volt, idén egynapos lesz, mert szűkebb területet boncolgatnak részletesen.

„A rendezvény egyik célja, hogy a sok fehér területet, ami a magyar kultúrtörténet része, amit próbálunk kiszínezni, adatokkal ellátni, feltárni.

Sok olyan könnyűzenei előadó van ugyanis – a tánczenétől a jazzig mindenféle műfajban –, akik kezdenek feledésbe merülni, annak ellenére, hogy az 1950-es, 60-as, 70-es években sikeresek voltak, több hangfelvételük készült, tévében, rádióban szerepeltek, de nem tudunk most róluk semmit. Olyan előadó is akad, akit negyedik éve keresek, és még nem sikerült megtudnom a keresztnevét sem” – mondta Hints Zoltán.

Galéria

Csepella Ilona énekesnő Ilona Moțică néven futott be előadóként, a konstancai színház alkalmazottja volt

Fotó: topromanesc.ro

Arról is beszélt, hogy ezek az előadók eltűntek a köztudatból, az irattárakból is – ezen próbálnak segíteni ezekkel a rendezvényekkel. Mint sorolta, voltak olyan előadók, akikről nem is lehetett tudni, hogy magyarok: például a konstancai színház alkalmazottja olyan nevet vett fel, amit ott is ki tudtak mondani, de híres dalokat írt:

a Tangoul de demult című dal rendkívül népszerű volt, 1989 előtt még „a vízcsapból is az folyt”, és ezt egy magyar előadó, az Ilona Moțică néven befutott Csepella Ilona énekesnő vitte sikerre, aki 1929-ben született az Arad megyei Pécskán.

Az Electrecord országos szintű, reprezentatív zenekarát évtizedeken át egy marosvásárhelyi magyar művész vezette. „És lehetne még sorolni, viszont ha ezeket nem írja le valaki, akkor nem maradnak fenn – viszont mi a konferencia anyagát nyomtatásban is megjelentetjük” – mutatott rá a főszervező. Hints Zoltán – aki foglalkozását tekintve közgazdász – azt is elmondta, az általa vezetett RockSuli egyik programja a konferencia. A Rocksuli teljesen önellátó magánkezdeményezés, alternatív oktatási forma, nem formális oktatás: kizárólag a könnyűzene, és főleg a rockzene oktatásával foglalkozunk nyolc tanszéken.

Évente átlagosan 240-250 diák iratkozik be szerte Erdélyből, Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig szinte mindenhonnan.

Most már Szentegyházán is működik egy RockSuli, hogy a környékbeli érdeklődőknek ne kelljen messzire utazniuk: ott 70-80 diák tanul. Marosvásárhelyen 15 szakoktató tanít a suliban, ennek kizáró jellegű feltétele, hogy az oktató nemcsak pedagógus kell legyen, hanem aktív zenész is.

„Az úton menj tovább!”

A Marosvásárhelyi Rocksuli és a Beatkorszak Projekt pénteki konferenciája a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Program támogatásával valósul meg. Az eseményt Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere nyitja meg, köszöntőt mond Hints Zoltán. A programban szerepel többek közt az És egy kicsit benne vagyunk mi is című szekció, amelynek levezető elnöke Horváth Gergely rádiós műsorvezető, podcaster, kreatív producer. A budapesti Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója Az úton menj tovább! címmel értekezik.

Galéria

A marosvásárhelyi Corax együttes fellépése 1985-ben

Fotó: ismeretlen szerző

A gondolatébresztőnek szánt nyitó előadás a Meddig érhetett az ének? című, Marosvásárhelyen 2022-ben rendezett, a rendszerváltások előtti határon túli magyar könnyűzenével foglalkozó konferencia tanulságait és felvetéseit veszi számba. A Valami mégis kimondatlan maradt című előadást Fodor János egyetemi tanársegéd, a BBTE történelem és filozófia kara Magyar Történeti Intézetének kolozsvári oktatója tartja.

Az esettanulmány a szatmárnémeti Mikron együttes történetén keresztül mutatja be az 1970-es évekbeli romániai magyar rockzenei életet.

Zilahi Csaba kolozsvári rádiós műsorvezető, zenei szerkesztő, az Erdélyi Magyarock című kötet szerzője A (rock)világot jelentő deszkák címmel értekezik az „átkos” évek erdélyi koncerthelyszíneiről. Mint az előadás ismertetőjében szerepel, az 1990 előtti évtizedek sokoldalúan fejlett szocializmusának új emberét is művelni kellett, természetesen a kultúrforradalom, a sarló és a kalapács jegyében. Ennek érdekében szükség volt kultúrotthonokra, munkásklubokra, az egyetemi központokban diákházakra, a nagyobb városokban a szakszervezetek művelődési házaira. Ezekben egy ideig

a munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok amatőr színjátszócsoportokat alakítottak és mozgalmi dalokat énekeltek, a teadélutánokon pedig fehér ingben és nyakkendőben szolidan táncoltak.

Ám a hatvanas évek derekán őket is megfertőzte a rock and roll, sorra alakultak a beatzenekarok, hogy Beatles, Rolling Stones, Cream és Hendrix dalokkal lázadjanak szüleik értékrendje és a rendszer merev szabályai ellen. A propagandatitkárok legnagyobb bánatára az amatőr zenészek meghódították a kultúrotthonok, munkásklubok, diákházak színpadait. Sőt, egyes városokban a sportcsarnokot, a filmszínházat és a nyári mozit is.

Egy kolozsvári csöves galeri esete a nyolcvanas években

Demeter Csanád székelyudvarhelyi történész, tanár Nekünk írtak a dalról – Könnyűzene a romániai magyar sajtóban (1965-1989) címmel tart előadást, amely arra keresi a választ, hogy mennyire volt jelen a könnyűzene a romániai magyar sajtóban, mennyire kaptak teret a romániai magyar fesztiválok és együttesek az országos és megyei sajtóorgánumokban.

Az 1960-as évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig viszonylag sok újságcikk foglalkozott a könnyűzene különböző műfajaival és zenekaraival, viszont a diktatúra elmélyülésével mindez háttérbe szorult.

A „Keresem a szót, keresem a hangot” című szekcióban Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke tart értekezést Állambiztonság, szubkultúra, magyarok Romániában – Egy kolozsvári csöves galeri esete a nyolcvanas években címmel. Romániában 1956-ot követően az erdélyi magyarság helyzete állambiztonsági problémává vált.

Galéria

Amint az 1985-ben készült fotón is látható, a Corax zenekarnak nagy rajongótábora volt

Fotó: ismeretlen szerző

A román állam- és pártvezetés úgy ítélte meg, hogy a magyarok, azok szervezeti, intézményes struktúrái sok szempontból nacionalista, irredenta célokat képviselnek. A nyolcvanas években, a dogmatikus ideológiai befele fordulás éveiben a diktatúra külön figyelmet szentelt az olyan társadalmi csoportosulásoknak, amelyek a hivatalos kereteken kívül szerveződtek.

Kiemelten gyanúsként kezelte azokat az ifjúsági csoportokat, amelyek valamely nyugati szubkulturális minta – rock, diszkó, punk – alapján szerveződtek.

A nemzetiségi alapon (is) létrejövő csoportok megítélésében az államellenes kategória mellé bekerült a nacionalizmus is. Az előadás a Securitate módszereit, technikáit, szemléletmódját mutatjuk be, egy kolozsvári csöves galeri története alapján.

Magyar–román, magyar–magyar átjárhatóság a könnyűzenében

Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, jazz-zongorista A zenei nyelv univerzális. Vagy mégse? – Magyar–román, magyar–magyar átjárhatóság a könnyűzenében 1960-90 között címmel értekezik. Ismerve a kommunista Románia bezárkózottságát, a nacionál-kommunizmus túlkapásait, feltevődik a kérdés, hogy az erdélyi magyar és a többségi, azaz a román könnyűzene között volt-e a rendszerváltás előtt összekötő híd, voltak-e közös koncertek, felléptek-e egymás műsoraiban, énekeltek-e egymás nyelvén.

Azt is körüljárja az előadás, hogy miként viszonyult a közönség, a nézők, a hallgatók a más nyelvű zenekarokhoz és előadókhoz, valamint hogy mennyire tolerálta a politikai vezetés a kétnyelvűséget.

De arra is keresi a választ, hogy Románia és Magyarország között a kétévente átjárható határok okozták-e a két magyar zenei kultúra egymástól való elszigetelődését, vagy máshol keresendők az okok.

Galéria

A marosvásárhelyi Corax együttes a rajongókkal

Fotó: ismeretlen szerző

„Irodalomirányítás” a diktatúrában

A könnyűzene témájával párhuzamba állítható az irodalom témája is: Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár A hatóságilag ellenőrzött tényirodalom hullámverésében címmel tart előadást a konferencián. Az értekezés egy rendhagyó írói pályakezdés bemutatására vállalkozik, amely a második Forrás-nemzedék fellépése idején vállalt szerepet az erdélyi magyar irodalomban, a választott műfaj okán pedig felidézi a két világháború közötti írói szociográfia létállapotát a diktatúra alatti „irodalomirányítás” körülményei közepette. Az előadó a rendszerváltoztatás után sem vált hűtlenné a tényfeltáráshoz: tapasztalatait a sajtótörténet-, az irodalomtörténet- és az eszmetörténet-írásban hasznosította. A konferencia keretében műhelymunkát is szerveznek, amelynek keretében többek közt ezeket a kérdéseket járják körül:

miért fontosak a könnyűzenei oral history interjúk, milyen korábban ismeretlen vagy máshogy ismert információk bukkanhatnak fel tudatosan szerkesztett, rocktörténettel foglalkozó közösségi médiafelületeken,

valamint hogy mire inspirálhatja egykori rockzenészeket, történészeket és rajongókat néhány hiánypótló könyv, konferencia vagy kiállítás.

korábban írtuk

Színpadról dobozba, majd onnan könyvbe: Erdélyi magyaRock
Színpadról dobozba, majd onnan könyvbe: Erdélyi magyaRock

Az erdélyi magyar rockzenei élet első négy évtizedét összefoglaló könyv jelent meg nemrégiben: Zilahi Csaba rádiós újságíró Erdélyi magyaRock 1970–2010 című könyvében kilencvenegy zenekart és előadót sorakoztat fel. Vele beszélgettünk.

korábban írtuk

Hosszú az út a zenéig: Boros Zoltán
Hosszú az út a zenéig: Boros Zoltán

A ma 81 éves, Marosvásárhelyen élő filmrendező, zeneszerző, zongorista, televíziós szerkesztő, Boros Zoltán nem csak alkotója volt az erdélyi magyar zenének, hanem közvetítője és szervezője is. Zenei odaadásának forrását kerestük, miközben marosvásárhelyi otthonának ötszögű nappalijában beszélgettünk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 10., péntek

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon
2024. május 10., péntek

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban

Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban
2024. május 10., péntek

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet

Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet
2024. május 09., csütörtök

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában

Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában
2024. május 09., csütörtök

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene

Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene
2024. május 09., csütörtök

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére

A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére
2024. május 09., csütörtök

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon

Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon
2024. május 09., csütörtök

Talpra, kolozsvári! – Petőfi örök aktualitását szemlélteti a kincses városban megnyílt kiállítás

Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.

Talpra, kolozsvári! – Petőfi örök aktualitását szemlélteti a kincses városban megnyílt kiállítás
2024. május 08., szerda

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása

Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása
2024. május 08., szerda

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron

A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron