Varga László Edgár: „ a díjak egyik fő feladata, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét a szerzőkre és műveikre”
Fotó: Hargita Megyei Tanács
„Egyfelől nagy öröm, ugyanakkor megerősítés is a díj, hiszen négy év munkáját ismerte el ezzel a szakma” – mondta el Krónika megkeresésére Varga László Edgár kolozsvári költő, lapunk volt munkatársa, akit Csiki László-díjjal tüntettek ki bejárónőm: isten című, tavaly megjelent verseskötetéért a Gyergyószárhegyi Írótáborban a hétvégén.
2018. szeptember 24., 17:242018. szeptember 24., 17:24
Csiki László sepsiszentgyörgyi költő, drámaíró, műfordító tíz éve hunyt el, a róla elnevezett irodalmi díjat a néhai Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész ötlete nyomán hozták létre, ismertette Lövétei Lázár László költő, a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Kiadóhivatal vezetője.
Lövétei hozzátette: sok tehetséges fiatal író közül kellett az irodalmi díj nyertesét kiválasztani, így nem volt könnyű feladat. Varga László Edgár is úgy fogalmazott, nagyon erős mezőnyben „versenyezett”. „Ha ugyan lehet ezt versenynek tekinteni, mert nem lehet. Az elmúlt két évben sok kiváló kötet jelent meg fiatal erdélyi szerzők tollából” – mondta a szerző. Hozzátette,
„A könyvem utóéletében is sokat jelent ez, hiszen a díjak egyik fő feladata, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét a szerzőkre és műveikre” – mutatott rá a szerző.
Kérdésünkre arról is beszélt, milyen újabb köteten dolgozik. „Jelenleg a fő projekt Arthur Rimbaud afrikai verseinek megírása, ezt a szerepjátékot már 2016-ban elkezdtem, a bejárónőm: isten anyagával párhuzamosan is dolgoztam már rajta, az elején ugyanis azt gondoltam, hogy annak egy ciklusa lesz. Közben nyilvánvalóvá vált azonban, hogy nem tud beilleszkedni ebbe a könyvbe, és terjedelemben is többet kíván, így önálló kötet lesz belőle előbb-utóbb. Közben azért másmilyen verseket is írok, és a próza irányába is vannak lépegetések” – mondta Varga László Edgár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!