Fotó: Farkas László
Közel nyolcvan négyzetméteren mutatja be a költő nagyváradi, 1900 és 1903 közötti korszakának eseményeit a megújult és a hétvégén újra megnyitott Ady Endre Emlékmúzeum. Többek közt kéziratok, könyvek, Ady feltételezett íróasztala látható a tárlaton, amelyen fontos szerepet kap az interaktivitás is: két érintőképernyőn a költő életének 25 fontos helyszíne látható, versei színművészek előadásában magyarul és románul is meghallgathatók.
2020. március 01., 17:012020. március 01., 17:01
Hivatalosan is újranyílt a hét végén a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum a Bihar Megyei Tanács, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete együttműködésének köszönhetően. Miután január 27-én, a magyar kultúra ünnepe rendezvénysorozat keretében már bemutatták az érdeklődőknek a teljesen felújított, újra berendezett intézményt, a hét végén romániai és magyarországi hivatalosságok, egyházi és közéleti személyiségek, valamint az új kiállítás megálmodóinak és megvalósítóinak jelenlétében újranyitották az emlékmúzeumot – írta a Denagy.hu.
Fotó: Farkas László
A már látható tárgyak – például kéziratok, könyvek, Ady feltételezett íróasztala – mellett fontos szerepet kap az interaktivitás. Két érintőképernyőn a költő életének 25 fontos helyszíne látható, versei színművészek előadásában magyarul és románul is meghallgathatók, s szintén kétnyelvű a „versfal”, az az alkalmazás, amelynek segítségével versszakokból hiányzó szavakat illeszthetnek helyükre a látogatók.
Az Ady Múzeum épületét a Bihar Megyei Tanács teljesen felújíttatta, és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak közreműködésével újrarendezte a városhoz ezer szállal kötődő költő életét és munkásságát bemutató tárlatot. A felújításra azért kerülhetett sor, mert a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es vezetőségének sikerült tíz évvel meghosszabbítania az épület bérleti szerződését az épület tulajdonosával, a nagyváradi ortodox püspökséggel.
Fotó: Farkas László
„2014 óta követem figyelemmel kollégáim munkáját, ahogyan az itt lévő anyag rendezését, muzeológiai formába hozását végezték nyaranta.
És mindig, amikor beszámoltak arról, meddig jutottak, arra gondoltunk, lehet-e lesz-e ebből valaha kiállítás? Most azt gondolom, ez a helyszín, és ez a tárlat bárhol Európában megállhatná a helyét” – mondta köszöntőjében Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató helyettese.
A megnyitón közreműködött Meleg Vilmos színművész és Huzella Péter zeneszerző, gitáros-énekes, aki megzenésített Ady verseket adott elő.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!