Lenni vagy nem lenni? A dán királyfiról szóló tragédia az emberiség közös igazodási pontjait keresi
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Tompa Gábor által rendezett kolozsvári Hamlet-előadás a nyitóprodukciója a szerdán Budapesten kezdődő Madách Nemzetközi Színházi Találkozónak (MITEM). Az előadás egyik fő gondolata, hogy a fiatal generáció igazságot, hitet, életcélt próbál találni magának, ez az út azonban napjainkban se nem könnyű, se nem veszélytelen.
2022. április 19., 20:242022. április 19., 20:24
A kolozsvári magyar színház Hamlet című előadásával kezdődik szerdán a május 8-ig tartó 8. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) Budapesten. A szemlét a Nemzeti Színház szervezi, a kolozsvári előadást William Shakespeare tragédiája nyomán Tompa Gábor rendezte.
A rendező a MITEM honlapján látható videóüzenetében többek között arról beszélt, hogy jelképes értékű a Hamlet-előadás, a 230 éves kolozsvári színház több történelmi fordulója is ehhez a Shakespeare-műhöz kötődött, ő pedig most olyan produkciót rendezett, amelynek középpontjában a fiatalság igazságkeresése áll.
„Nehéz dolog ez, mint ahogy nehéz dolga van Hamletnek és körének, hogy a rendszerrel szembemenjenek, és kiderítsék az igazságot. Itt van a nagy dilemma most, hogy a mostani tizen-huszonéveseknek milyen lesz a jövőjük, ha ez a fajta globális és perverz diktatúra állandósul. A kiszolgáltatottság nagyobb, mint a régi rendszerben. Akkor az asztalra voltak téve a kártyák, tudtuk, hogy mire lehet számítani, és mit kell az ellenállás érdekében tenni, most sokkal alattomosabb az egész” – idézi a MITEM honlapja Tompa Gábort.
A rendező kifejti, a Hamlet a mai világban mindenképpen egy kényelmetlen, veszélyes út választását jelenti, beleértve azt a kényelmet, amit ma az egész fogyasztói világ jelent.
„Hiszen kevésbé vagyunk gondolkodó lények azáltal, hogy a fogyasztói társadalom rabjai vagyunk. A függőség óriási.
– fogalmazott Tompa Gábor. Hozzátette, Hamlet és barátai, egy ilyen lehetséges modellt jelentenének ma.
„Ma is vannak neoaszkéta fiatalok, akiket nem feltétlenül a pénz és a fogyasztás érdekel, hanem egy igazságosabb világrend megteremtése foglalkoztatja őket” – mutatott rá.
Az előadás címszerepét Vecsei H. Miklós, meghívott színész alakítja, további szerepekben Szűcs Ervin, Kézdi Imola, Bodolai Balázs, Gedő Zsolt, Buzási András, Sinkó Ferenc, Tőtszegi Zsuzsa, Bíró József, Kiss Tamás, Imre Éva, Pethő Anikó, Balla Szabolcs, Lucian Chirilă, Kicsid Gizella, Lőrincz-Szabó Venczel és Viola Sára látható. Az előadás rendezője Tompa Gábor, a produkció létrehozásában közreműködött továbbá Both András díszlettervező, Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, Visky András dramaturg, Vasile Șirli zeneszerző, Jakab Melinda koreográfus, Rancz András videódesigner és Bocskai Gyopár, a jelmeztervező asszisztense.
„Nem lehet nem szeretni Hamletet Vecsei H. Miklós előadásában. Úgy csapong az érzelmek és az állapotok között, ahogy mozog is: lélegzetelállító sebességgel. Nagyon, nagyon különleges színész, akinek páratlan képessége van rá, hogy azonos mértékben aknázza ki az érzelmeket és az intelligenciát” – írta az előadásról Nona Rapotan kritikus.
A MITEM programjában számos külföldi előadás szerepel. Szolidaritási nap Ukrajnáért címmel szervez programot a Nemzeti Színház április 24-én: a budapesti teátrumban két ukrán színház produkciója látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!