Fotó: Pinti Attila
Költségvetésük függvényében új munkaerőt alkalmazhatnak azok a polgármesteri hivatalok, amelyek saját művelődési intézményeket tartanak fenn – számolt be a Krónikának Miklós Zoltán.
2022. március 15., 16:022022. március 15., 16:02
A háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő törvényjavaslatát hétfőn este döntő kamaraként fogadta el az alsóház. A gazdasági szakpolitikus kifejtette: egy méltánytalanságot orvosolt a képviselőház, hiszen valamennyi polgármesteri hivatal megszabott alkalmazotti létszámmal dolgozhat, ám ebbe a keretbe eddig beletartoztak a kulturális intézmények alkalmazottai is.
A rendszer úgy működik, hogy minden év elején a prefektúra közli: egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Eddig a városok által fenntartott művelődési intézmények munkatársait is beleszámolták az összlétszámba, emiatt pedig annyival kevesebb szakembert tudtak foglalkoztatni más területeken.
Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik. A törvénymódosítás értelmében most már a színházak, operák és filharmóniák alkalmazottai – hasonlóan a tanügyi és egészségügyi dolgozókhoz – nem „terhelik” az önkormányzatok személyzeti keretét, így a polgármesteri hivatalok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a település fejlesztése érdekében.
Miklós Zoltán hozzátette: a következő évek legnagyobb kihívása az uniós pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználása, ezért meg kellett teremteni minden polgármesteri hivatalnak a lehetőséget, hogy szakembereket tudjon alkalmazni, azonban mindezt úgy, hogy ne váljon a kulturális intézmények hátrányára. A megszavazott törvénymódosítás az államelnöki kihirdetés után, a Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követően lép érvénybe.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
szóljon hozzá!