Fotó: Pinti Attila
Költségvetésük függvényében új munkaerőt alkalmazhatnak azok a polgármesteri hivatalok, amelyek saját művelődési intézményeket tartanak fenn – számolt be a Krónikának Miklós Zoltán.
2022. március 15., 16:022022. március 15., 16:02
A háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő törvényjavaslatát hétfőn este döntő kamaraként fogadta el az alsóház. A gazdasági szakpolitikus kifejtette: egy méltánytalanságot orvosolt a képviselőház, hiszen valamennyi polgármesteri hivatal megszabott alkalmazotti létszámmal dolgozhat, ám ebbe a keretbe eddig beletartoztak a kulturális intézmények alkalmazottai is.
A rendszer úgy működik, hogy minden év elején a prefektúra közli: egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Eddig a városok által fenntartott művelődési intézmények munkatársait is beleszámolták az összlétszámba, emiatt pedig annyival kevesebb szakembert tudtak foglalkoztatni más területeken.
Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik. A törvénymódosítás értelmében most már a színházak, operák és filharmóniák alkalmazottai – hasonlóan a tanügyi és egészségügyi dolgozókhoz – nem „terhelik” az önkormányzatok személyzeti keretét, így a polgármesteri hivatalok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a település fejlesztése érdekében.
Miklós Zoltán hozzátette: a következő évek legnagyobb kihívása az uniós pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználása, ezért meg kellett teremteni minden polgármesteri hivatalnak a lehetőséget, hogy szakembereket tudjon alkalmazni, azonban mindezt úgy, hogy ne váljon a kulturális intézmények hátrányára. A megszavazott törvénymódosítás az államelnöki kihirdetés után, a Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követően lép érvénybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!