A két főszereplő a maszkos próbafolyamat során, még tavaly decemberben
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
Ez egy 3. évezredbeli előadás – jellemezte Visky András dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője ifj. Vidnyánszky Attila Rómeó és Júlia-rendezését, melyet szombaton mutat be a kolozsvári társulat.
2021. július 06., 16:162021. július 06., 16:16
Ez nem is színházi előadás, inkább el akarja feledtetni a nézővel, hogy színházban volt és a Rómeó és Júliát látta – jelentette ki ifj. Vidnyánszky Attila az általa rendezett kolozsvári előadás premierjének keddi beharangozó sajtótájékoztatóján.
A fiatal magyarországi rendező Tompa Gábor színházigazgató kérdésére válaszolva kijelentette: William Shakespeare legismertebb tragédiájára úgy érkezik a néző, hogy tudja, mire számíthat.
összegzett. Ifj. Vidnyánszky azt mondta, a cél az volt, hogy az előadás végén a néző ne tudja, hogy színházban volt, de még azt sem, hogy a Rómeó és Júliát látta. „Inkább hasonlít cirkuszhoz, űrhajóhoz vagy valami egészen szürreálishoz” – jellemezte rendezését a budapesti alkotó.
Elmondta, kezdetben úgy tekint a próbafolyamatra, mint aki a szabadban szárnyal, de időközben ez dzsungellé változik.
Mint mondta, ez a próbafolyamatnál is kiindulópont volt másfél évvel ezelőtt. A Shakespeare-tragédiával ugyanis még a járvány miatti adósságait törleszti a kolozsvári társulat, tavaly ősszel kezdték előkészíteni, és januárban volt az utolsó próba.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
A próbafolyamatot hétfőn, félévvel az utolsó találkozás után kezdték újra, de a rendező abban bízik, hogy az idő inkább jót, mint rosszat tett az előadásnak. Az ebben részt vevő színészek zöme úgy vélte, hogy jót tesz nekik, ha most újra, teljesen „fehér papírként” mennek bele a próbafolyamatba, ez segít ugyanis jobban megtapasztalni a rendező által is oly sokszor emlegetett szabadságot.
A Mercutiot alakító Imre Éva például elmondta, hogy ő nem is férfit, hanem egy androgün alakot játszik, aki inkább nőies. Hasonlóan tanácstalannak bizonyult a Benvoliot alakító Gedő Zsolt is: „nem tudom, hogy férfi vagyok vagy nő, vagy bohóc, vagy kabala”.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendező
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
Ennek kapcsán ifj. Vidnyánszky Attila elmondta: a szereposztásban is meg akarta mutatni, hogy a színészek is keresik a szerepüket. Ez a dolog Shakespeare-től sem volt idegen, emlékeztetett, arra utalva, hogy a neves angol drámaíró korában még minden szerepet férfiak játszottak. A rendező elmondta,
A Rómeó és Júliában egyébként a kolozsvári társulat új tagjait láthatjuk a főbb szerepekben, akik ettől az évadtól erősítik a csapatot. A már említett Gedő Zsolt mellett tavaly került a sétatéri teátrumhoz a Júliát alakító Román Eszter és a Rómeót játszó Kiss Tamás is. Utóbbi úgy nyilatkozott, neki jót tett a féléves kihagyás a próbafolyamatban, hiszen ez alatt jobban megtalálta a hangot a társulattal.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
A Rómeó és Júlia egyébként a kolozsvári társulat utolsó bemutatója, a szombati premier után még vasárnap játsszák, majd lezárul az igencsak rövidre sikerült 2020-2021-es évad. Az előadás díszleteit Csiki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsánna tervezte, a színpadi mozgás Sinkó Ferenc munkája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!