A két főszereplő a maszkos próbafolyamat során, még tavaly decemberben
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
Ez egy 3. évezredbeli előadás – jellemezte Visky András dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője ifj. Vidnyánszky Attila Rómeó és Júlia-rendezését, melyet szombaton mutat be a kolozsvári társulat.
2021. július 06., 16:162021. július 06., 16:16
Ez nem is színházi előadás, inkább el akarja feledtetni a nézővel, hogy színházban volt és a Rómeó és Júliát látta – jelentette ki ifj. Vidnyánszky Attila az általa rendezett kolozsvári előadás premierjének keddi beharangozó sajtótájékoztatóján.
A fiatal magyarországi rendező Tompa Gábor színházigazgató kérdésére válaszolva kijelentette: William Shakespeare legismertebb tragédiájára úgy érkezik a néző, hogy tudja, mire számíthat.
összegzett. Ifj. Vidnyánszky azt mondta, a cél az volt, hogy az előadás végén a néző ne tudja, hogy színházban volt, de még azt sem, hogy a Rómeó és Júliát látta. „Inkább hasonlít cirkuszhoz, űrhajóhoz vagy valami egészen szürreálishoz” – jellemezte rendezését a budapesti alkotó.
Elmondta, kezdetben úgy tekint a próbafolyamatra, mint aki a szabadban szárnyal, de időközben ez dzsungellé változik.
Mint mondta, ez a próbafolyamatnál is kiindulópont volt másfél évvel ezelőtt. A Shakespeare-tragédiával ugyanis még a járvány miatti adósságait törleszti a kolozsvári társulat, tavaly ősszel kezdték előkészíteni, és januárban volt az utolsó próba.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
A próbafolyamatot hétfőn, félévvel az utolsó találkozás után kezdték újra, de a rendező abban bízik, hogy az idő inkább jót, mint rosszat tett az előadásnak. Az ebben részt vevő színészek zöme úgy vélte, hogy jót tesz nekik, ha most újra, teljesen „fehér papírként” mennek bele a próbafolyamatba, ez segít ugyanis jobban megtapasztalni a rendező által is oly sokszor emlegetett szabadságot.
A Mercutiot alakító Imre Éva például elmondta, hogy ő nem is férfit, hanem egy androgün alakot játszik, aki inkább nőies. Hasonlóan tanácstalannak bizonyult a Benvoliot alakító Gedő Zsolt is: „nem tudom, hogy férfi vagyok vagy nő, vagy bohóc, vagy kabala”.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendező
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
Ennek kapcsán ifj. Vidnyánszky Attila elmondta: a szereposztásban is meg akarta mutatni, hogy a színészek is keresik a szerepüket. Ez a dolog Shakespeare-től sem volt idegen, emlékeztetett, arra utalva, hogy a neves angol drámaíró korában még minden szerepet férfiak játszottak. A rendező elmondta,
A Rómeó és Júliában egyébként a kolozsvári társulat új tagjait láthatjuk a főbb szerepekben, akik ettől az évadtól erősítik a csapatot. A már említett Gedő Zsolt mellett tavaly került a sétatéri teátrumhoz a Júliát alakító Román Eszter és a Rómeót játszó Kiss Tamás is. Utóbbi úgy nyilatkozott, neki jót tett a féléves kihagyás a próbafolyamatban, hiszen ez alatt jobban megtalálta a hangot a társulattal.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
A Rómeó és Júlia egyébként a kolozsvári társulat utolsó bemutatója, a szombati premier után még vasárnap játsszák, majd lezárul az igencsak rövidre sikerült 2020-2021-es évad. Az előadás díszleteit Csiki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsánna tervezte, a színpadi mozgás Sinkó Ferenc munkája.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
szóljon hozzá!