Szemfényvesztő átváltozásaink tükre – Bocsárdi László rendezésében látható Molière Scapin című darabja Szatmáron

•  Fotó: Ilovszky Béla/theater.hu

Fotó: Ilovszky Béla/theater.hu

Mindannyiunk mindennapi átváltozásaira, rútságunk, szépségünk, gyarlóságaink szemfényvesztő változékonyságára, őszinteségünk és hazugságaink egyidejűségére is rávilágít a Bocsárdi László rendezte, Scapin című előadás. A Molière-darabból készült produkciót a szatmárnémeti Harag György Társulat előadásában láthatja a nagyérdemű.

Kiss Judit

2019. május 24., 14:172019. május 24., 14:17

2019. május 24., 14:192019. május 24., 14:19

Van-e helye a művésznek, azon belül a színháznak pénzorientált világunkban? Átláthatja-e az alkotó az őt körülvevő világ kusza viszonylatait, a társadalom érdekektől vezérelt játszmáit, és teremthet-e mindebben egyfajta rendet? – többek közt ezeket a kérdéseket teszi fel a kétszeres UNITER- és Jászai-díjas Bocsárdi László által rendezett Scapin című előadás.

Molière darabját a Harag György Társulattal vitte színre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, aki immár második alkalommal dolgozott a szatmárnémeti színészekkel: 2017 -ben Shakespeare Tévedések vígjátéka című darabjából rendezett nagy sikerű produkciót. A Scapin furfangjaiként ismertté vált darabot a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia fordította újra, Szatmáron Benedek Zsolt és Bocsárdi László átdolgozásában mutatták be a múlt hét végén.

„Nem engedni el” a néző kezét

Az egységes játékstílusú, magával ragadóan letisztult és visszafogott humorú előadás színpadra állításáról Bocsárdi azt nyilatkozta, már több alkalommal rendezett Moliére-t, de sokáig úgy érezte, a Scapinre még várnia kellett.

A néző okkal érezheti úgy: megérte várni, hiszen a cicomátlanságában is lenyűgöző, üzenettel teljes rendezői koncepció és markáns színészvezetési stílus is emlékezetessé teszi az előadást.

Akárcsak a színészi játék, az egyszerűségében pompásan funkcionáló, Barta József alkotta díszlet vagy a mesésen bátor színvilágú, képzeletgazdag, a történetet egyszerre időtlenné tevő és a föld fölé emelő jelmezvilág, amely Kiss Zsuzsanna munkáját dicséri. A néző azt érzi, nincs egyetlen unalmas pillanata sem az előadásnak, már az első játékrészben kétszer is nyílt színi tapssal jutalmazta a bemutatón a közönség a sodró erejű, változatos látvány- és mozgásvilágú történéseket.

Bocsárdi tálalásában a Molière-i világ könnyedén, visszafogottan, ugyanakkor a fajsúlyos gondolatiságot sem megkerülve tesz fel kérdéseket a hétköznapi és egyetemes emberi gyarlóságról, a művész felelősségéről és a társadalomban betöltött szerepéről, a színház tükrében felbukkanó torz emberi arcvonásainkról. Teszi mindezt úgy, hogy nem „engedi el” a néző kezét, nem hagyja magára holmi kusza összevisszaságban, hanem rendet teremt, éppúgy, mint maga Scapin, a címszereplő, aki átlátja a kuszaságot és minden titkot tud.

A jelképes kapu

A furfangos szolga, a törvényesség határvonalán zsonglőrködő szemfényvesztő címszereplő a Molière-darab fergetegesen pergő cselekményeinek motorja és mozgatója, aki

villámgyorsan felméri a hozzá fordulók gyarlóságát, kapzsiságát, hiszékenységét, és briliáns ötleteivel kénye-kedve szerint irányítja őket.

Mindez egy dísztelennek tűnő, egyszerű háttér előtt játszódik, egyetlen ajtón járnak ki-be a szereplők, ebben a jelképes kapuban történnek az olykor meghökkentő, elgondolkodtató, erős szimbolikájú avagy nevetésre ösztönző átváltozások is.

Barta József díszlete a rendezői elképzeléshez hasonlóan a lehető legközelebb akarja hozni a nézőhöz a történetet. A natúr, világos, egységes színvilágú tér is kiemelten ráirányítja a figyelmet a mesés jelmezekben pompázó szereplőkre, a köztük villódzó viszonyokra. Maguk a szereplők olykor kilépnek a játék időtlen, kortalan teréből a nézőtérre, úgy, ahogyan a Molière-dialógusok is olykor „kiszólnak” közvetlenül a nézőkhöz. A történések térbeli középpontja és fókusza az egyetlen ki-és bejárat a színpad középen található tolóajtó: a szereplők mintha lifttel érkeznének valahonnan, aztán eltűnnek valahová a bejáraton keresztül.

Scapin, a nő és az Alkotó

„Ebben az előadásban nem tematikailag, hanem a szerep megformálásának módja miatt lényeges, hogy Scapin nő legyen.

Idézet
Scapin a művész és a művészet megtestesítője, és bár a művészetnek nincsen biológiai neme, a művészben mégis benne van az a fajta hihetetlen empátia, ami elsősorban a nőben van meg, aki magában hordozza az új élet születésének lehetőségét is.

Ahogy Hamletet is csak akkor szabad műsorra tűzni, ha adott egy igazi Hamlet-színész, úgy a Scapint is csak egy igazi Scapinnel lehet megoldani. Márkó Eszter pedig hordozza magában a szerepet” – mondta Bocsárdi László, aki korábban a Tévedések vígjátéka felújításakor már dolgozott a Szatmárnémetiben gyakori vendégnek számító színésznővel.

•  Fotó: Ilovszky Béla/theater.hu Galéria

Fotó: Ilovszky Béla/theater.hu

Márkó Eszter érzékeny, a sokszínű átváltozásokra fogékony, árnyalt játékának, a nemtelen figura erőteljes megformálásának köszönhetően a színpadon az Alkotót látjuk. A teremtő művészt, aki a végén magára marad, miután összekavart és el is rendezett mindent. A mulatságon már nem vehet részt: az ajtó számára bezáródik. Megalkotta művét, a figurák életre keltek, többször is átváltoztak, majd elindultak a saját útjukon.

Mindannyiunk mindennapi átváltozásaira, rútságunk, szépségünk, gyarlóságaink szemfényvesztő változékonyságára, őszinteségünk és hazugságaink egyidejűségére is rávilágít az előadás.

Akárcsak arra, hogy a művész optikája egyszerre esetleges és teremtő erejű is, az alkotó pedig épp annyira magányos, mint amennyire együtt lélegzik környezetével. A többi szerepek megformálásában is figyelemre méltó a színészi játék: egy jó társulat és egy érett, hibátlan ízlésű, a közönséget a játékba bevonni és a közönségnek valóban adni akaró rendező találkozásának vagyunk tanúi. 

Szükség van Scapinre, aki minden titkot tud

„Scapin. Scappino. Escaper. Egy szabadulóművész. Egy művész szabadulása. Van valaki, aki képes kiszabadulni a szorult helyzetekből, ergo minket is bármikor kihúzhat a csávából. Ki ő? Egy báb, egy donor, egy szolga, aki helyettünk ereszkedik le belső poklunkba, összekoszolja magát a mi mocskainkkal és tisztára mos minket. Miért csinálja? Pénzért? Milliókat képes kihúzni a nála együgyűbb hatalmas urakból, de egy fityinget se tart meg magának. Félelmetes alak, mert megfejthetetlen. Iszonyatos, mert, ha bajba jutottunk, nélkülözhetetlen. Botrányos, hogy szükségünk van rá. Ki vagyunk szolgáltatva neki, mert gyávák, tudatlanok és hazugok vagyunk. Kell valaki, aki átlátja a kuszaságot és minden titkot tud. Kell valaki, aki előtt meztelenül őszinték lehetünk, aki öntudatlanul is tükröt tart nekünk, aki segít kikozmetikázni a bennünk lakó rútságot. De mit kezdünk ezzel a kiváló szellemmel, ha végre minden rendbejött? Adósai vagyunk és nem tudjuk megfizetni, mert bár minden tette csalás, minden szava hazugság, valójában mégsem megvesztegethető. Szabaduljunk hát meg tőle?” – olvasható az előadás ismertetőjében.

Szereplők: Diószegi Attila, Rappert-Vencz Gábor, Márkó Eszter, Budizsa Evelyn, Bodea Tibor, Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Moldován Blanka, Zákány Mihály és Budai József. A díszlet Bartha József UNITER-díjas művész tervei alapján készült, az előadás jelmezeit Kiss Zsuzsanna tervezte. A zenét Bocsárdi Magor szerezte, a színészek mozgását Bezsán Noémi koreografálta. Az előadás light-designere Baumgartner Zsolt volt, tervezőasszisztense Cristian Gătina, asszisztense Bogár Barbara, ügyelője Varga Katalin, súgója Tamás Ágnes. Az előadást pénteken és szombaton is láthatja a közönség.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról
2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF
2025. április 16., szerda

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort

Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort
2025. április 15., kedd

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása

A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása