Fotó: Facebook/SzekelyfoldKulturalisFolyoirat
A Székelyföld folyóirat megalakulásának 25. évfordulóját ünneplik október 21-én, pénteken a csíkszeredai szerkesztőségben. A rendezvényen bemutatják a jubileumi lapszámot, plakátkiállítás nyílik és átadják a Székelyföld-díjakat is.
2022. október 16., 09:302022. október 16., 09:30
A folyóirat szerkesztősége minden évben elismerésben részesít néhány, a Székelyföldben publikáló szerzőt. Idén Darvasi László magyarországi költőt, írót, Papp Attila Zsolt kolozsvári költőt, Szabó Árpád Töhötöm kolozsvári néprajzkutatót, valamint Szabó-Biró Brigitta csíkjenőfalvi írót díjazzák.
Negyed századdal ezelőtt, 1997 októberében kezdte meg pályafutását a kulturális folyóirat, a 2022. októberi lapszám e jubileum jegyében született. Lapindító vezércikkében Zsidó Ferenc főszerkesztő úgy fogalmaz: „az elmúlt időszak elég volt arra, hogy beírjuk magunkat a köztudatba, hogy kifelé is tudatosítsuk: a Székelyföldön is van irodalom/kultúra.
A lapban Daczó Katalin beszélgetése olvasható Ferenczes István alapító főszerkesztővel, az interjúban megidéződnek a lapalapítás izgalmai, az intézményépítés mozgalmas évei, ami mára már történelem. A Szépirodalom rovatban Babiczky Tibor, Bartha György, Bíró József, Farkas Gábor, Markó Béla, Mona Aicha Masri, Papp Attila, Tamás Dénes, Vári Csaba versei, valamint Abafáy-Deák Csillag, Borcsa Imola, Milbacher Róbert, Káli István, Szabó K. Attila, Török Ábel és Zakariás Cecília prózái olvashatók. Esszét Kukorelly Endre közöl A hibbantó quodlibet. Kazinczy-ék címmel.
A történelmi rovatban Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténésszel és dr. K. Lengyel Zsolt történésszel dr. Szarka László történész beszélget haza és szülőföld, az erdélyiség történeti alakzatai témakörben. A csángó kultúráról szóló Kelet Népe rovatban Iancu Laura: „A magyar nyelv kiszáradásának oka” és egy bennszülött pap útja Moldvában című írása olvasható. Süli Attila: Pál-Antal Sándor: Csík-, Gyergyó-, Kászonszék 1848–49-ben című könyvéről értekezik, Pieldner Judit az Erdélyi Szép Szó 2021. című antológiáról, Lőrinczi Dénes Nagy Botondnak a Mercur a keleti végeken. Határszéli gazdasági környezet és üzleti modellek a dualizmus kori Háromszéken című kötetéről, míg Fekete J. József a Perifériáról betekintő című rovatában Háy János: Mamikám; Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek; illetve Milbacher Róbert: Legendahántás című köteteit veszi górcső alá.
A lapszámot a Székelyföld folyóirat huszonöt évéből válogatott rendezvényfotók (könyvbemutatók, díjátadók stb.) illusztrálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!