Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Szalay Lajos Biblia-ábrázolása nem merül ki puszta illusztrációban, a Kossuth-díjas magyar grafikus ugyanis kiemelten azokat a bibliai történeteket dolgozza fel, amelyekben az ember sorsfordító döntéshelyzetbe kerül.
2017. augusztus 12., 11:062017. augusztus 12., 11:06
2017. augusztus 14., 12:342017. augusztus 14., 12:34
A Reformáció 500 – Szalay Lajos Bibliája című tárlat megnyitóját a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában tartották, a Kolozsvári Magyar Napok egyik kulturális előeseményeként. A kiállítást közösen szervezte a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART ).
Fertőszögi Péter, a KOGART kuratóriumának elnöke elmondta: a tárlat a Reformáció 500-ig évfordulójának alkalmából megrendezett kiállítássorozat része,
Mint részletezte, a sorozat indításakor nem az volt a szándékuk, hogy egy történelmi kiállítást mutassanak be, hanem a Biblia volt a fontos számukra, ahogyan az megjelenik a magyar képzőművészetben.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
A művészettörténész elmondta: 1946-ban a Les Lettres françaises kiadvány Pablo Picasso képei mellett pubikálta Szalay rajzait, akinek tehetségét maga Picasso is elismerte. Szalay előbb Argentínába, majd az Egyesült Államokba emigrált. Itt kérte fel egy milliomos 1965-ben 30 vallásos témájú rajz elkészítésére.
A világhírű grafikus ugyanakkor a legjobban a könyvekben szerette publikálni alkotásait ezért további rajzokat készített, amíg egy teljes albumra való lett, ezeket Genézis címen publikálta.
hangsúlyozta Fertőszögi Péter. A kiállított alkotásokról még elmondta, olyan Bibliai történeteket mutatnak be, amelyekben az ember döntéshelyzetbe kényszerül, mint például Ábrahám, hogy feláldozza-e egyetlen fiát, Izsákot.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
A kiállítást a Kolozsvári Magyar Napok alatt a Korzó Egyesület jóvoltából magyar és román nyelvű tárlatvezetéssel is megtekinthetik az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!